A sztráda
A Matthew hurrikán elől menekültem Dél-Karolinából. A benzinkutaknál több kilométeres sorok álltak, két órát vártam, mire megtankolhattam. Elkerültem a vihart, de bizarr látvány volt, hogy a sztráda mindkét oldalán a városból kifelé menő forgalom volt. Durva, mikor az autópálya mindkét sávja ugyanabba az irányba megy.
A tüzek
A feleségem családját látogattuk Gatlinburgben, Tennessee-ben, amikor erdőtüzek pusztítottak, de nem féltünk, hiszen a város mellett volt a ház, ide úgysem ér el a tűz. Alábecsültük a szelet és a szárazságot, ezért mindent hátrahagyva menekültünk, a visszapillantóban láttam a lángoló hegyet, mintha láva folyt volna a lankákon.
Olvass még a témában
Fogj egyet!
Ott voltam a 2004-es Indiai óceáni cunaminál, amit vízalatti földrengés okozott. A bátyám vette észre a parton, hogy furán „bugyborékol” az óceán. Amikor a víz elkezdett hátrahúzódni, üvöltött, hogy mindenki meneküljön. Egy rémült nőt láttunk, három kisgyerekkel. Fogj egyet, mondta a bátyám, ő is fogott egy gyereket és így rohantunk hatan, amíg csak bírtunk. Sosem fogom elfelejteni a víz morajló hangját, a mai napig meghűl az ereimben a vér, ha eszembe jut.
A cikk folytatódik, lapozz!
