Véleménycikk: Schuszter Borka
Először is szeretném leszögezni: ha a nagy társadalmi átlagot nézzük, egyértelműen azt gondolom, hogy sokkal magasabbra kellene tenni a mércét a párkapcsolatainkat illetően, és ha ezeket egy kapcsolat nem ugorja meg, és ezen nem tudunk vagy nem akarunk dolgozni, akkor bizony érdemes tovább állni. Nem biztos azonban, hogy az elvárásainkat jó helyeken súlyozzuk.
Miért kell például még mindig külön kiemelni, ha egy apa rendszeresen elviszi a gyerekét az óvodába, bevásárol, vacsorát főz vagy tudja, mikor kell az orvoshoz menni? Sokan még mindig ott tartunk, hogy egy férfi „besegít” otthon, mintha a saját családja körüli feladatokhoz neki nem lenne köze alapból. Nőként ezért én sem szeretnék úgy tekinteni a párkapcsolati elvárásaimra, mintha eleve túl sokat kérnék azzal, hogy egyenrangú társat szeretnék magam mellett.
Nem akarok azért hálás lenni, ami egyébként két felnőtt ember közös életének természetes része.
De mostanában valami másban is észrevettem magamon az elvárások súlyát
A szerelemben. Olvass még a témában
„Ha nélküle hoztam meg egy döntést, büntetett” – Jelek, hogy a partnered érzelmileg manipulál
„A gyengédség nem este kezdődik, hanem kis pillanatokkal napközben” – 10 igazság az intimitásról, nőktől
Nem minden toxikus, és nem minden trauma, ami kellemetlen volt neked – Ezért nem kéne ezekkel a szavakkal dobálóznunk
Ezért érdemes neked is romantikus regényeket olvasnod
Mert miközben teljesen jogosnak érzem, hogy a párom vegye ki a részét a hétköznapokból, legyen megbízható, figyelmes és támogató, közben néha egészen irreális dolgokat is szeretnék tőle. Olyanokat, amelyeket valószínűleg egy romantikus film forgatókönyvírója írt valahová.
Például hogy mindig ugyanannyira lelkesedjen azokért a dolgokért, amelyek engem érdekelnek. Hogy mindig legyen kedve meghallgatni, amikor valami hosszú történetet mesélek. Hogy tudja, mikor van szükségem ölelésre, mikor tanácsra és mikor arra, hogy hagyjon békén – anélkül, hogy elmondanám neki. Hogy ugyanazokon a poénokon nevessen, ugyanazokat a sorozatokat szeresse, és lehetőleg pontosan ugyanott tartson érzelmileg, ahol én.
Egy darabig ezt is a nagy szerelem bizonyítékának tekintettem.
Aztán rájöttem, hogy ez tulajdonképpen azt jelentené: egy embernek kellene lennie az összes többi ember helyett az életemben.
És erre valószínűleg senki nem képes
A romantikus történetek szeretnek úgy tenni, mintha a megfelelő társ egyszerre lenne a legjobb barátunk, bizalmasunk, pszichológusunk, útitársunk, kulturális kritikusunk, humorpartnerünk, szexuális partnerünk és lelkes közönségünk. Ha valamelyik funkció nem működik tökéletesen, rögtön felmerül bennünk a kérdés: talán nem ő az igazi?
Pedig miért kellene, hogy ez így legyen?
A párom például nem köteles ugyanazért rajongani, mint én. Sőt, valószínűleg kifejezetten egészséges, hogy vannak dolgok, amelyekhez én ragaszkodom, ő pedig legfeljebb udvarias érdeklődést mutat irántuk.
Nekem pedig vannak barátaim, akikkel meg tudom beszélni a sorozatot, amely őt egyáltalán nem érdekli. Van, akivel elmehetek egy koncertre, amire ő akkor sem jönne el, ha külön fizetnék neki érte. És ez nem egy hiányjel a kapcsolatunkban, hanem az életem teljességének része.
Attól még, hogy a másiknak vannak saját érdeklődési körei, problémái, fáradtsága, rossz napjai és más fontos emberei, nem szeret kevésbé.
Mindketten felnőtt emberek vagyunk saját élettel. És miközben természetes, hogy támaszkodunk egymásra, alapvetően mindenkinek magának kell menedzselnie a saját életét. Segítséget kérni természetesen szabad. Sőt, néha muszáj is. De talán csak annyira várhatjuk el a másiktól, hogy mindig rendelkezésünkre álljon, amennyire mi is képesek vagyunk az ő rendelkezésére állni.
És ebben van egy fontos különbség: a támogatás nem ugyanaz, mint az állandó rendelkezésre állás.
A hűséget, a lojalitást, a szeretetet, az őszinteséget és azt, hogy a nehéz helyzetekben számíthassunk egymásra, igenis el akarom várni. Szeretném, ha a társam mellettem lenne, amikor szükségem van rá.
De azt már nem akarom elvárni, hogy minden pillanatban pontosan azt adja nekem, amire éppen vágyom. Mert erre egyetlen ember sem képes.
Lehet, hogy a jó párkapcsolat nem attól jó, hogy minden igényünket tökéletesen kielégíti, hanem attól, hogy van egy ember az életünkben, akivel biztonságban lehetünk, miközben közben meghagyjuk egymásnak azt a szabadságot is, hogy ne csak egymásból álljon a világunk.
✨KisokosAngyalszámok111, 444, 777 jelentése→Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
