Honnan jött ez az ötlet és mikor jelent meg?
A túlfolyó nyílás nem modern találmány. A 19. század végén, a beltéri vízvezetékrendszerek elterjedésével egy időben jelent meg, amikor az emberek először kezdtek el csapvizet használni otthon, és gyorsan kiderült, hogy egy elfeledett csap komoly kárt tud okozni.
Az első szabványos mosdók tervezői hamar rájöttek: nem elég, hogy a víz ki tud folyni alul, kell egy másodlagos biztonsági megoldás is, ami a perem közelében fogja meg a vizet, mielőtt az még átbukna. Így került be a túlfolyó nyílás szinte minden hagyományos mosdóba, és azóta is ott van, annyira észrevétlenül, hogy a legtöbben soha nem kérdezik meg, miért.
Nem minden mosdón található túlfolyó nyílás, és ez nem hanyagság a gyártó részéről. A sekélyebb, dizájnos vagy fali mosdóknál sokszor szándékosan hagyják ki, mert a mosdó mélysége és mérete miatt kisebb az áradás kockázata, vagy a letisztult forma fontosabb volt a tervezőnek. Olvass még a témában
A mélytálú, hagyományos mosdóknál viszont szinte mindig megtalálható. Ezekben ugyanis sokkal több víz fér el, és ha a csap nyitva marad, percek alatt komoly problémává válhat a helyzet. A kis lyuk itt nem opció, hanem szükségszerűség.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Szerda reggel elküldjük a hét legolvasottabb Otthon-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
