Egyre nyilvánvalóbbá válik, sőt, az új szakértők tényként kezelik, hogy a túl szigorú nevelés rendkívül káros a következő generációra nézve.
Mielőtt azonban fellázadhatna az ellentábor, nem is arról van szó, hogy a teljesen megengedő, szabályok és keretek nélküli gyermeknevelés hatásos lenne. Nehéz – és szülőként én is tudom –, hogy minden nap újragondolást kíván ez a szerep. Azonban nem szabad szőnyeg alá söpörnünk azokat a friss tanulmányokat, amik egészen más megvilágításba helyezik nevelési alapelveinket.
Ráadásul ezeket iszonyúan nehéz felülírni, hiszen sokan teljesen más mintát láttunk, mást tapasztaltunk, gyakorlatilag a saját ösztöneinket szükséges felülvizsgálnunk.
Ez hatalmas kihívás lehet, amit jól tükröznek a kommentszekciók a különféle, szülőséggel kapcsolatos cikkek alatt. Rendszeresen szembejönnek még mindig azok a vélemények, miszerint „mi sem haltunk bele néhány pofonba” és „régen bezzeg tudták mi az a tisztelet”, nem beszélve az áldozathibáztatásról.
Szóval tény, hogy a mai szülők rengeteg fronton szembesülnek nehézségekkel, kihívásokkal. Örömmel látom ugyanakkor az ismerőseim körében is, hogy sokan képesek voltak felülírni a hozott mintáikat. A pozitív megerősítés mentén történő nevelésben hiszek, és az eddigi tapasztalatom szerint ez a módszer tökéletesen működik.
Bármelyik nevelési elv mellett is voksolj, érdekes lehet számodra az alábbi kutatási eredmény, amit Bécsben készítettek a Leuven Egyetem kutatói.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a szigorú szülői nevelés árt a gyermekeknek
A kutatók a tekintélyelvű nevelést vizsgálták a tanulmány során. Megtudták, hogy konkrét egészségügyi, fizikálisan mérhető változásokat okoz az, ha a szülők túlságosan szigorú alapelvek mentén próbálják nevelni a csemetéiket.
De mi is számít túlságosan kemény nevelésnek? A fizikai fenyítés egyértelműen ide tartozott, de a pszichológiai manipuláció is mérhető eredményeket produkált. A kutatók szerint a jelek arra utalnak, hogy ezek az elvek depresszióra hajlamosítják a gyermekeket – szemben azzal, ha a kicsik támogató nevelésben részesülnek.
A tanulmányt 12 és 16 év közötti gyermekeken folytatták, akik arról számoltak be, hogy szüleik túlságosan is szigorúan bánnak velük. Adott esetben a fizikai bántalmazástól sem riadtak vissza, emellett szüleik rendszeresen kiteszik őket érzelmi zsarolásnak és nagyon merev határokat alkalmaznak. A kutatók olyan kortársakkal vetették össze a kapott teszteredményeket, akik azt mondták, hogy szüleik meglehetősen nagy autonómiát adtak és támogatták őket a hétköznapok során.
„Felfedeztük, hogy a túlságosan merev, kemény szülői nevelés képes megváltoztatni a gyermekek DNS-ét” – magyarázta Dr. Evelien Van Assche.
Hogyan tud beleavatkozni az érzelmi manipuláció, vagy a pofon a DNS-be?
A genomtérkép elemzése során kiderült, hogy a drasztikus elveket valló szülők gyermekeinél olyan DNS-mutáció lépett fel, ami összekapcsolható a depresszióra való hajlammal. Azonban úgy tűnt, nem csak a hajlam van jelen, a tanulmány során több gyermek már kezdeti, szubklinikai jeleket mutatott.
Hogyan történhetett meg mindez? A kutatók szerint a testi-lelki fenyítés hatására olyan kémiai molekulák termelődnek a szervezetben, amelyek képesek megváltoztatni az utasítások olvasásának módját. Ez egy természetes folyamat, ami mindenkinek a szervezetében rendszeresen végbemegy, ám eltérő mértékben és formában. Ezt támasztja alá az is, hogy a Leuven Egyetemen a gyermekek DNS-ében több mint 450.000 helyen sikerült mérni az eltéréseket. Az eredmények a bántalmazott gyermekek esetében viszont jóval magasabbak voltak.
„A DNS alapja ugyanaz marad, de úgy gondoljuk, hogy a mért változások ténylegesen beépülnek”
– tette hozzá Dr. Evelien Van Assche.
Elmondta azt is, hogy bár ebben a tanulmányban a drasztikus nevelési elveket vizsgálták, valószínűsíthető, hogy minden jelentősebb stresszforrás hasonló változásokat tud eredményezni a DNS-ünkben. Így általánosságban elmondható, hogy a gyermekkori stressz depresszióra való hajlamhoz, vagy depresszióhoz vezethet a későbbiekben azáltal, hogy hatására megváltozik a szervezetünkben a DNS olvasási módja.
Ez csak megerősíti a korábbi eredményeket
Korábbi kutatásokból már tudjuk, hogy a túlságosan szigorú szülői nevelés nem csak a depresszióval, hanem a szorongással és a gyermekek agressziójával is összefügg. Azok a gyermekek, akiket így neveltek, egész életükben küzdenek azért, hogy megfelelő érzelmi kapcsolatokat alakítsanak ki másokkal. Ezen kívül az iskolai végzettségükben, így a munkájukban is gyakran mérhető hátrányokat szenvednek el.
„Rendkívül fontos annak megértése, hogy a gyermekkorban átélt káros tapasztalatok élethosszig tartó következményekkel járnak mind a mentális, mind a fizikai egészséget tekintve”
– zárta mondandóját Christiaan Vinkers.