Nálunk a kutya sokkal több, mint egy házi kedvenc: egy igazi családtag. Ennek megfelelően törődünk vele, gondoskodunk róla és persze beszélgetni is szoktunk vele. Én például rendszeresen elmondom neki, mi fog történni, vagy éppen hova megyek, és ő tényleg úgy néz rám, mint aki pontosan érti, miről magyarázok. Egy kutatás szerint azonban nem őrültem meg teljesen, és még csak nem is vagyok egyedül ezzel a szokással…
Komplett tudományág épült az említett jelenségre: antropomorfizálásnak hívjuk azt, amikor egy tárgyat, vagy egy állatot, egy növényt emberi tulajdonságokkal ruházunk fel. A Chicagói Egyetemen közelebbről is foglalkozni kezdtek a témával, ami egyébként már az 1700-as évektől kezdve aktívan érdekelte az embereket. Ezúttal azt vizsgálták, milyen pszichológiai tényezők állhatnak a háttérben, mire utalhat az, ha valaki antropomorfizálja a háziállatát.
Váratlan telefonhívás forgatja fel a nyár végét: 3 csillagjegy érintett
Leszámítva azokat, akik rendszeresen űzik ezt a tevékenységet, az antropomorfizálás nem számít túlságosan elfogadott dolognak. Ezt jól tükrözi az is, hogy a legtöbb ember próbál inkább otthon társalogni a kutyájával, macskájával, nem a kutyafuttatóban fejtegeti a kedvencének, hogyan telt a napja – legalábbis nem általában.
