Kérdezd meg bármelyik szülőt, és jó eséllyel azt fogják mondani, hogy az ilyen helyzetek kezelése a szülői nevelés legnehezebb – és gyakori – része lehet. Ha maga a pillanat frusztrációja nem lenne elég, akkor is ott van a kérdés: hogyan reagálsz? Sarokba állítod, vagy a szobájába küldöd? Kiváltságok megvonásával fenyegetőzöl? Tárgyalni kezdesz a gyerekkel? Vagy követed az egyre több szószóló által hirdetett megközelítést, amely szerint a gyermekkel való kapcsolatfelvétel a szorongás pillanatában, nyugodtabb, jobban viselkedő és érzelmileg jobban hangolt gyerekekhez vezet, mint a büntetés?
Fegyelmezés vs. büntetés
„A „fegyelmezés” szót sokan tévesen „büntetésként” értelmezték, ami azt jelenti, hogy valami cselekvés eredményeként fájdalmat okozunk” – mondja Dan Siegel, a UCLA Orvostudományi Iskola pszichiátriai klinikai professzora, hat szülői nevelésről szóló könyv szerzője. Rámutat, hogy a „fegyelem” szó a latin disciplina szóból ered, ami oktatást vagy tanítást jelent.
A fegyelemről alkotott meggyőződésünket a kultúránk, a körülöttünk élők hozzáállása, a neveltetésünk, sőt a jelenlegi stressz-szintünk is alakította. Az is helyzetfüggő, hogy egyáltalán szükség van-e fegyelmezésre, és ez attól is függ, hogy milyen szabályokat állítottunk fel. Egy hároméves, akire azt mondják, hogy ne hagyja el a játszószobát, nagyobb valószínűséggel „nem engedelmeskedik”, mint egy hároméves, aki tetszés szerint ki- és bejöhet. Olvass még a témában
Egy őszi alapanyag, amit eddig rosszul használtál, pedig igazi komfortkaja lehet belőle
Két szó az esküvőmről, amit soha nem fogok elfelejteni
„Ő rákiabál a gyerekre, én nem” – A férjednek joga van másképp bánni a gyerekkel, mint ahogy te neveled őket
Ezt hozza 2026. október 6. a numerológia szerint: erő és beteljesülés
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
