Kérdezd meg bármelyik szülőt, és jó eséllyel azt fogják mondani, hogy az ilyen helyzetek kezelése a szülői nevelés legnehezebb – és gyakori – része lehet. Ha maga a pillanat frusztrációja nem lenne elég, akkor is ott van a kérdés: hogyan reagálsz? Sarokba állítod, vagy a szobájába küldöd? Kiváltságok megvonásával fenyegetőzöl? Tárgyalni kezdesz a gyerekkel? Vagy követed az egyre több szószóló által hirdetett megközelítést, amely szerint a gyermekkel való kapcsolatfelvétel a szorongás pillanatában, nyugodtabb, jobban viselkedő és érzelmileg jobban hangolt gyerekekhez vezet, mint a büntetés?
Fegyelmezés vs. büntetés
„A „fegyelmezés” szót sokan tévesen „büntetésként” értelmezték, ami azt jelenti, hogy valami cselekvés eredményeként fájdalmat okozunk” – mondja Dan Siegel, a UCLA Orvostudományi Iskola pszichiátriai klinikai professzora, hat szülői nevelésről szóló könyv szerzője. Rámutat, hogy a „fegyelem” szó a latin disciplina szóból ered, ami oktatást vagy tanítást jelent.
A fegyelemről alkotott meggyőződésünket a kultúránk, a körülöttünk élők hozzáállása, a neveltetésünk, sőt a jelenlegi stressz-szintünk is alakította. Az is helyzetfüggő, hogy egyáltalán szükség van-e fegyelmezésre, és ez attól is függ, hogy milyen szabályokat állítottunk fel. Egy hároméves, akire azt mondják, hogy ne hagyja el a játszószobát, nagyobb valószínűséggel „nem engedelmeskedik”, mint egy hároméves, aki tetszés szerint ki- és bejöhet. Olvass még a témában
„Anyósom kiakadt, hogy már nincs hatalma a férjem felett” – amikor a férfi határt húz az anyjával kapcsolatban
A magas, mély hangú pasik jönnek be – és akkor mi van?!
Ezt hozza 2026. augusztus 9. a numerológia szerint: elengedés és befejezés
A saját vállalkozás árnyoldala, amit csak akkor értesz meg, ha már benne vagy
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
