Nagyon ritkán találkozhatunk igazán boldog emberrel. Olyannal, aki elégedett, még akkor is, amikor nem minden egyszerű az életében. Még kevesebbszer ismerhetünk meg olyan embert, aki képes volt teljesen új irányba fordulni, és megvalósítani egy álmot, amit azóta is élhet. Tabajdi Rita egy mosolygós, jó humorú nő, nem mellesleg kézműves bonbonkészítő és hivatásos Bagaméri.
Egy csepeli lakóparkban van a műhely, ahol sok-sok finomság készül évek óta. Ám Rita nem mindig volt a csokik mestere. Reklámszakemberként kereste a kenyerét, míg egyszer csak azt érezte, ez valahogy kevés.
Miért döntöttél úgy, hogy csokoládéval kezdesz foglalkozni?
Amikor 2007-ben megszületett a kisfiam, Samu, és otthon maradtam vele, akkor egy idő után nagyon hiányzott a kreativitás. Mivel alapvetően kreatív embernek vallom magam, ez eléggé nagy kihívás volt számomra. Ekkor jött az ötlet, hogy a családomnak és a barátoknak karácsonyra készítsek saját gyártású bonbonokat. Kicsit persze utánanéztem különböző oldalakon, könyvekben pl. a temperálásnak, de teljesen hobbiszinten műveltem a csokikészítést. Beszereztem a szükséges eszközöket, de azért sok akadályt kellett leküzdenem.
Volt, hogy a bonbon nem jött ki a formából, és kiskanállal kellett kiszedni. Amikor már egyre jobb bonbonok lettek, szép dobozokat vettem, és elajándékoztam a kis műveimet. Ez ment éveken keresztül. Közben Samu ovis lett, és akkor az óvónénik is kaptak csokit ajándékba. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptam, mindenki szerette, amit csinálok. Elgondolkodtam, hogy komolyabb szintre kéne fejleszteni.
Ezzel párhuzamosan volt egy történés a családunkban, amiről fontos említést tennem, hiszen ez is része és részben okozója is annak, hogy elindult a bonbonkészítés, és létrejött a műhelyem. A férjem beteg lett, ami nagyon nehéz időszakot hozott az életünkbe. A csokikészítés számomra a kreatív önmegvalósítás útja volt ekkor, egy terápia, amiben kiadhattam magamból a feszültséget, a szorongást, és egy kis vidámság költözhetett a helyükbe. Számomra a 2013-as év a kísérletezésről szólt. Nagyon gyorsan jöttek az ötletek. A csoki éppen ezért a mai napig sokkal több számomra, mint egy étel vagy egy édesség.
Volt szerencsém kóstolni a finom bonbonokat már akkor, amikor elindult a Trita Csokoládé. Csodálatos ízű töltelék, fantasztikusan lágy, krémes belga csokoládé házassága minden egyes kis bonbon. – a szerk.
Hogy jönnek az inspirációk? Mi alapján találod ki az ízeket?
Imádok főzni, nagyon szeretek az ételekkel kísérletezni, fűszerezni, újdonságokat alkotni az ízek területén. Így van ez a bonbonokkal is. Úgy gondolom, hogy a bonbon szíve a jó alapanyag és persze a bátorság – már, ami a töltelékeket illeti. Szeretek kicsit elrugaszkodni a szokásostól, még akár extrém irányba is elmenni. A bonbonokhoz nem használok hozzáadott cukrot, az édes ízt a csokoládé cukortartalma adja.
Az étcsokoládé tartalmazza a legkevesebb cukrot, így azt egészen fura ízkombinációkhoz is fel lehet használni. Talán eddig a legextrémebb próbálkozásom a kókuszcurrys csokoládé volt, pirított hagymával. Ez nem bonbon volt, hanem táblás csoki. Nagyon sokan szerették. Érdekesen keleties volt az ízvilág, édeskés pirított hagymával és kandírozott gyömbérrel a csoki tetején. Volt még oregánós, aszalt paradicsomos csokim is. Az is érdekes, de nagyon finom házasítás volt. Ez az én lázadásom!
Ha belegondolunk, ezek egyáltalán nem fura párosítások, hiszen például a mexikói konyhában szeretik a csokoládét mindenféle fogáshoz használni, akár chilibe is.
Na, jó, de hogy jött mindehhez a fagyi? Nem borította fel a kis csokiillatú világodat a robbanó, jeges ízek kavalkádja?
A fagyi nem az én ötletem volt, hanem a páromé. Ő említette, hogy el tudná képzelni, hogy fagylaltot készítsek. Én élből elutasítottam, nem éreztem ugyanis a késztetést. A bogarat azonban beleültette a fülembe.
Elmentünk fagyikat kóstolni, nagyon sok jót és nagyon sok rosszat is ettünk. Ekkor elindult bennem valami. Először vettem egy kis fagyi gépet, ami csak családi adag elkészítésére volt elegendő. Egy-két fagyit ezzel készítettem, de nem volt profi gép. Beiratkoztam a Magyarországon elérhető legjobb fagylaltkészítő tanfolyamra, arra az akadémiára, ahol a belga csokikurzust is végeztem.
Az első tanfolyam 2018 szeptemberében elmaradt, így 2019 márciusában tudtam elmenni. Itt olyan oktatást kaptam, ami biztosította az alapokat, amelyekkel tovább lehet lépni. Megtanították, mennyire fontosak az arányok, milyen lényeges a precizitás, grammok is számítanak. Az a legfontosabb, hogy a fagylalt állaga kifogástalan legyen.