Sokszor szembejönnek velem különféle statisztikák, amik azt mutatják, hogy a légszennyezettség akár évekkel is lerövidítheti az életünket.
Most viszont olyan kutatás készült a New York-i Egyetemen, amiben konkrétan számszerűsítették, mekkora esélyünk van a halálra akkor, ha forgalmas utak közelében töltjük a mindennapjainkat.
„Tanulmányunk rávilágít a bel- és a kültéri levegőszennyezés, valamint a forgalmas utak közelsége és a halálozási okok közötti kapcsolatra” – mondta Dr Rajesh Vedanthan, a NYU Langone Health kardiológusa.
A tanulmányban nagyszámú résztvevőt vizsgáltak: 50 000 főt vontak bele a kutatásba, mindenki 40 év feletti volt és Golesztán régióban éltek Iránban. A résztvevők többnyire alacsony jövedelmű személyek voltak, az egészségi állapotukat pedig 2004-2018 között, évenként ellenőrizték a szakértők.
Jelentős szív- és érrendszeri kockázatok
A kutatók felfedezték, hogy nagyon komoly összefüggés van a légszennyezés, valamint a szív- és érrendszeri panaszok között. Átlagosan 17%-kal nőtt az esélye a szívrohamnak és az agyvérzésnek azok esetében, akik fokozottan ki voltak téve a szennyezett levegőnek. Bár ez az emelkedés is statisztikailag lényeges, elenyésző ahhoz képest, amit a nem megfelelően szellőztetett fűtés és főzés okozott.
Akik fatüzelésű tűzhellyel fűtöttek és főztek 36%-kal, akik pedig petróleumkályhával, azok 19%-kal növelték az egészségügyi kockázatokat. Az is kiderült, hogy minden harmadik embernél, aki egy főútvonal 500 méteres körzetében élt, további 13%-kal nőtt a halálozás kockázata.
Egy másik súlyosbító tényező volt, hogy a legtöbb vizsgált személy távol élt azoktól a speciális orvosi klinikáktól, amikben az egészségügyi dolgozók megfelelő ellátást nyújthattak volna az eltömődött artériák tekintetében. Ez utóbbit is számszerűsítették a kutatók. Minden megtett 10 kilométer 1%-kal növelte a halálozás kockázatát. Az iráni Golesztánban a legtöbb ember több mint 80 kilométerre lakott a modern kórházaktól.
Miért pont a szív- és érrendszert érinti a szennyezettség?
Valójában a szennyezés nem csak a szív-és az érrendszert érinti, de a legfőbb ok az, hogy az apró, mérgező részecskék bejutnak a tüdőbe és a véráramba is. Innen pedig elutaznak az agyba és más szervekbe. Ott megragadhatnak, felhalmozódhatnak, különösen akkor, ha folyamatos az „utánpótlás”. A nem egészséges, kiegyensúlyozott életmód, a telített zsírok és feldolgozott élelmiszerek fogyasztása természetesen tovább fokozza a kockázatokat. Ezek pedig együttesen a szív- és érrendszeri betegségekkel, a rákkal, a krónikus tüdőbetegségekkel és az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozhatóak.
Ugyan a modern nyugati országokban közelebb vannak a kórházak és az infrastruktúra is jobb, a nagyvárosokban jelentős a légszennyezettség. A kutatók összegzése szerint, az átlag feletti szennyezettségnek kitett emberek 20%-kal nagyobb valószínűséggel halnak meg a következő 14 évben, mint azok, akik tiszta levegőt szívnak.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint ez a gond nem kizárólag az alacsony jövedelmű országok problémája. Világszinten a halálesetek negyede már környezeti tényezőknek tulajdonítható, beleértve a rossz levegő- és vízminőséget, a higiéniai feltételek hiányát és a mérgező vegyi anyagoknak való kitettséget. A becslések szerint 2019-ben 11,3 millió halálesetért voltak felelősek a környezeti tényezők. Ebből 5,1 milliót szív- és érrendszeri betegségek okoztak. Ugyanebben az évben a légszennyezés csaknem 6,7 millió ember halálát okozta.