Minden második COVID-beteg emésztési panaszokkal küzd, akár a gyógyulást követően is. A vírus belobbanthat korábban nem diagnosztizált, súlyos emésztőrendszert érintő betegségeket is, így ajánlott orvoshoz fordulni. (x)
A COVID belobbanthat súlyos emésztőszervi betegségeket
Bár nem beszélhetünk tipikus, csak a COVID-19-re jellemző emésztési maradványtünetekről, az biztos, hogy a tápcsatorna működési zavara jól kimutatható a fertőzésen átesett pácienseknél még hetekkel később is. A vírus megtámadja azokat a hámsejteket, amelyekhez kötődött, ez igaz a gyomorra, a teljes bélrendszerre és a májra, valamint jelentősen károsodik a bélflóra.
Irritábilis Bél Szindróma (IBS) jelentkezhet, felszívódási zavarok léphetnek fel és fellángolhatnak korábban nyugvó állapotban lévő gyulladásos betegségek is, így például az IBD (Inflammatory Bowel Disease) is, azaz a krónikus bélgyulladás. Ráadásul a fertőzés legyőzésére kapott gyógyszerek és antivirális készítmények tovább rontják az emésztőrendszer állapotát.
A post-COVID gasztroenterológiai kivizsgálás kötelező elemei
Dr. Sike Róbert szerint pár héttel a betegség legyőzése után mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni: ”Egyrészt sokkal könnyebb egy gasztroenterológusnál megoldást találni az emésztőszervi panaszok csökkentésére, másrészt talán még fontosabb, hogy a COVID aktivizálhat igen komoly emésztési kórképeket. Ezek a betegségek tulajdonképpen már korábban is fennállhattak, csak tünet hiányában nem tudott róluk a páciens, így fény derülhet például egy lappangó IBD-re vagy egy időskori daganatra egyaránt.
Egy post-COVID kivizsgálás alap esetben labor vizsgálattal, hasi ultrahanggal és egy széklet baktériumtenyésztéssel indul a konzultáció mellett, amely szükség esetén kiegészíthető endoszkópos vizsgálattal is (gyomor- és béltükrözés).”