Minden második COVID-beteg emésztési panaszokkal küzd, akár a gyógyulást követően is. A vírus belobbanthat korábban nem diagnosztizált, súlyos emésztőrendszert érintő betegségeket is, így ajánlott orvoshoz fordulni. (x)
A COVID-19 vírus a WC-ben is terjedhet
Mint ismeretes a SARS-CoV-2 a fertőzés során az úgynevezett ACE-2 receptorokhoz kapcsolódik a hámsejtek felszínén, amelyek jelen vannak a tüdőben és a tápcsatorna teljes területén egyaránt. A vírus tehát károsíthatja a gyomor és béltraktus teljes szakaszán, a májban és az epeutakban jelen lévő hámsejteket. A betegség során megfigyelhető, hogy nagy mennyiségű vírus ürül a széklettel, sőt még olyankor is pozitív lehet egy már gyógyultnak nyilvánított COVID-19 beteg anális tesztje, amikor az orr és garatváladékból már nem kimutatható a kórokozó.
Előfordul, hogy az első tünetek megjelenése után 16 nappal még mindig megtalálható a SARS-CoV-2 a székletben. „Pont emiatt fontos lenne az igazolt COVID-19 fertőzöttek WC-használati szokásaira és a rendszeres fertőtlenítésre jobban odafigyelni közvetlenül a gyógyulást követően is.” – emelte ki Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus főorvosa.
Minden második COVID-beteg emésztőszervi tünetekkel küzd
A fertőzötteknél igen gyakoriak az emésztési panaszok: émelygés, hányinger, hasmenés, hasi fájdalom, görcsök és súlyos esetben bélvérzés. Dr. Sike Róbert, elmondta: „Ezen tünetek nem kapcsolódnak szükségszerűen az egyéb, társult – például légzőszervi – problémákhoz. Minden ötödik betegnél csak az emésztőrendszert érintő panaszok lépnek fel izoláltan, esetleg szag- és ízvesztéssel kombinálva.
A tipikus felsőlégúti tüneteket produkáló fertőzöttek 40-50%-nál viszont a betegség az emésztőrendszert is érinti, és ezek sokkal gyakoribbak és komolyabbak a súlyos, kórházban ápolt COVID-betegeknél. Sokszor már csak boncolásnál derül ki, hogy például bélvérzése is volt a COVID következtében elhunyt páciensnek. Általánosságban elmondható, hogy önmagában a koronavírus nem képes belső vérzést okozni, ugyanakkor a már meglévő hámsérüléseket a bélrendszerben, a gyomor felmaródásait, a nyelőcsővisszér tágulatot képes irritálni annyira, hogy azok vérezni kezdjenek.”
Igazolt COVID-betegség után ajánlott a máj kivizsgálása
Sok COVID-betegnél epepangásra utaló tünetek is megfigyelhetők, hasonlóan ahhoz, mintha az epeutak elzáródtak volna. Megváltoznak a laboratóriumi leletek, akár a duplájára emelkednek a máj enzimértékei, és émelygés, hányinger lép fel, pedig nincs valódi mechanikai elzáródás az epeutakban. Ilyenkor az epe kiválasztás sejtszintű zavara vezet a folyamat kialakulásához és eredményezi a tüneteket.
„A COVID-betegeknek a fertőzésből való gyógyulást követően 4-6 héttel érdemes gasztroenterológushoz fordulni, aki egy ultrahangos vizsgálattal, részletes labor vizsgálattal ellenőrzi a máj állapotát és gyógyulását. Amennyiben a betegség alatt tapasztalt egyéb tünetek, székelési zavarok, hasmenés, fájdalom még hetekkel később is panaszokat okoznak, még fontosabb az orvosi konzultáció.” – tette hozzá Dr. Sike Róbert.