Velem van
Egy kolléganőmmel ebédeltem és többször láttam a szemem sarkából valami fekete alakot, mintha követett volna minket. Amikor kérdezte, miért kapkodom a fejem és nézek furcsán, elmondtam neki, mire meglepődve így válaszolt: „Tudom, kiről beszélsz, kiskorom óta követ, de még soha senki nem látta, csak a húgom és a gyerekeim.”
A recept
Egyik barátnőmék nyaralójában iszogattunk, amikor vécére mentem és egy hangot – egy idős hölgy hangját – hallottam: „Mondd meg Annának, hogy kevés a kakaó”. Megijedtem, hogy úristen, ennyire részeg lennék? Amikor visszamentem a többiekhez, nevetve meséltem nekik, mi történt, de a házigazda barátnőm elsápadt: a nagymamája hónapokkal előtte halt meg és ő azóta próbálgatta az egyik sütijét, ami sosem sikerült. (Bizony, nem volt elég benne a kakaó.)
Olvass még a témában
A jelenés
Még kicsi voltam, amikor egyszer hajnalban lementem rajzfilmeket nézni a nappaliba, a szüleim és a testvéreim még aludtak. Egyszer megjelent anyám a tévé mellett. Kértem tőle kakaót, de csak nézett rám, nem mozdult. Akkor anyám – az igazi – szólt nekem az emeletről és a jelenés eltűnt. Meséltem a szüleimnek, mit láttam, de elhessentették, mert még kicsi voltam. Ottlétünk évei alatt többször is láttam anyám néha hasonmását, sosem szólt hozzám, de kicsit féltem tőle. Amikor elköltöztünk, a nővérem bejött a szobámba és azt mondta, hagyjak itt egyet a játékaim közül, hogy „az, ami a házban él, ne kövessen minket.” A szám is tátva maradt, hiszen kiderült, hogy ő is látott furcsa dolgokat.
A cikk folytatódik, lapozz!
