Egyre többször eszünkbe jut, hogy ideje lenne külföldön is szerencsét próbálni – családostól.
Ez csak részben lenne újdonság számunkra, hiszen a gyermekvállalás előtt sokszor hónapokat voltunk távol az otthonunktól, ráadásul a párom most is külföldi cégnél dolgozik. Szinte adja magát, hogy összepakoljunk és menjünk. Azonban ahogy másokat, úgy minket is sok minden visszatart, kezdve azzal, hogy a lányunk most kezdi az iskolát, hogy számítanak ránk a nagyszülők és folytatva azzal, hogy itt alapoztuk meg az életünket. Ráadásul egyelőre nincs konkrét ország, ahová szívesen mennénk, pedig több helyről is van „meghívásunk” szállással, munkaajánlattal.
Az ilyen hatalmas volumenű döntések előtt mindig nagyon sok mindent mérlegelni kell. Rengeteg utánajárásra, papírmunkára van szükség, főleg akkor, ha az embernek nem csak magára kell gondolnia. Manapság pedig már azt is figyelembe kell vennünk, milyen éghajlati változásokkal nézünk szembe a közeljövőben – sajnos, ez sem mellékes.
A nyarak világszerte hosszabbak és intenzívebbek lettek az elmúlt években, és ezért még csak nem is kell messzire mennünk. A tavalyi év hihetetlenül aszályos volt, bár ez most, hogy ilyen lassan indul be a tavasz és ennyire sok eső esett, már szinte távoli emléknek tűnik. Még sem feledkezhetünk meg róla, már csak azért sem, mert a szakértő szerint ezek a hőhullámok általánosak lesznek a jövőben. A Bristoli Egyetem kutatói a világ minden táján azonosították azokat a régiókat, amelyek a tanulmányok alapján leginkább ki vannak téve a hőmérséklet emelkedés pusztító hatásainak.
Mely országok érintettek különösen?
Azok az országok, amelyek még nem találkoztak ezekkel a szélsőségekkel, egyértelműen nagyobb kockázattal néznek szembe: érzékenyebbek lehetnek a változásokra is. Tavaly itthon számos alkalommal téma volt, hogy hazánkban egyszerűen nem működik jól a víztározás. A legtöbb helyen ugyanis kárba megy az esővíz és nincs újrahasznosítás.
Mi viszonylag jó helyen élünk, legalábbis szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint Afganisztán, Pápua Új-Guinea és Közép-Amerika.
Ezekben az országokban ugyanis nem csak a szélsőséges hőség, hanem a különféle társadalmi-gazdasági feszültségek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy az éghajlatváltozás pusztító erővel lépjen fel. (Ide olyan komoly gondok sorolhatóak, mint a korlátozott szociális és egészségügyi háló, a nem megfelelő energiaellátás, vagy a növekvő népességszám.)
Távolinak tűnnek ezek az országok, akárcsak a tanulmányban kiemelt Peking, mégsem dőlhetünk nyugodtan hátra. A kutatók ugyanis forró pontként emlegetik Közép-Európát is: az előrejelzések szerint a sűrűn lakott régiókban a várható hőhullámok nagyon komoly problémákat okozhatnak ezen a területen.
A térképes elemzések vonatkozásában a kutatók három fő csoportba osztották be a világ országait: alacsony, közepes és magas rizikó szerint rangsorolták őket. Az említetteken túl, magas rizikóval számolhatnak Argentína északi részein, valamint egész Hollandiában és Németországban is. Az Oroszország és Japán határán fekvő Ohotszki-tenger medencéjét pedig szintén magas rizikófaktorral illeték a szerzők.
A szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy olyan példátlan változás előtt állunk, ami nagyban növeli a bizonytalanságot. Nyilatkozatukban kiemelték, milyen fontos lenne, hogy megfelelő cselekvési tervet alakítson ki minden egyes ország (különösen a veszélyeztetett régiók). A jövőben ugyanis bárhol előfordulhatnak statisztikailag valószínűtlen szélsőségek. Sorra dőlhetnek meg (és dőlnek is) a különféle hőmérsékleti rekordok, az évszakok számos területen eltolódnak, vagy megváltoznak, és a csapadékmennyiség is rendszeresen ingadozik.