Ma már szerencsére jóval megengedőbb a társadalom a női szabadsággal szemben. A nők dolgoznak, utaznak, sportolnak, vállalkoznak, önállóan döntenek. Mégis, ha egy anyáról van szó, mintha újra bekapcsolna egy régi reflex: „bulizni ment? és a gyerek?”
Az általános vélekedés gyakran ma is az, hogy egy nőnek addig van „tere” a szórakozásra, amíg családot nem alapít. Onnantól kezdve elvárt, hogy minden figyelmét, idejét és energiáját a gyerek(ek)re és a háztartásra fordítsa.
Az anyaságot sokan még mindig olyan szerepként értelmezik, ami mindent felülír, és amiben a nő önmagát szinte teljesen háttérbe szorítja.
Aki pedig ezt nem így csinálja – aki néha szeretne kimozdulni, nevetni, táncolni, hajnalban hazaérni –, azt gyakran megkérdőjelezik. Hiszen, ha valaki akár egyetlen estére szeretne nem a gyerekeinek élni, az biztosan nem is szereti a családját, az olyannak meg, ugye, minek a gyerek? Olvass még a témában
Rájöttem, hogy a szüleim csak azért maradtak együtt, mert mindketten megcsalták egymást – és kvittek voltak
Alig maradt emlékem gyerekkoromból – most azt kutatom, hogyan építkezik ebből a felnőtt énem
Nem csak a sütőtökös programoké az ősz: egy különleges kirándulóhely, amit érdemes felírnod az őszi bakancslistádra
„Nem teszel jót ezzel” – ne hazudd a gyereknek, hogy boldog a házasságod
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
