„Ez csak egy ruha, nem pedig igen!”
Nemrég találkoztam ezzel a felirattal egy pólón és egyből elgondolkodtatott. Egy mélyebb dekoltázs, egy rövidebb szoknya, vagy egy testhezállóbb ruhának tényleg egyenértékűnek kellene lennie a könnyűvérűséggel? Nyilván ebben sem lehetünk sarkosak, mert vannak nők, akik valóban vadászás céljából viselnek hasonlót, de mi van azokkal, akik csak éppen abban érzik jól magukat?
A férfiak úgy vannak vele, ha valaki így öltözik, akkor viselje annak következményeit, de szeretnék minden nőtársamat megnyugtatni arról, hogy nem kötelességünk ezeket elviselni. Mindenkinek joga van úgy öltözködni, ahogy számára a legjobb és ez a döntés nem tűr ítélkezést. Egy merészebb ruha nem jelenti, hogy egy nő bármire kapható, ahogy egy zokni-szandi kombótól sem gondoljuk egy férfiról, hogy menthetetlen.
A férfiak úgy vannak vele, ha valaki így öltözik, akkor viselje annak következményeit, de szeretnék minden nőtársamat megnyugtatni arról, hogy nem kötelességünk ezeket elviselni. Mindenkinek joga van úgy öltözködni, ahogy számára a legjobb és ez a döntés nem tűr ítélkezést. Egy merészebb ruha nem jelenti, hogy egy nő bármire kapható, ahogy egy zokni-szandi kombótól sem gondoljuk egy férfiról, hogy menthetetlen.
A kedvességem nem neked szól!
Nehéz eltalálni a férfiakkal azt a stílust, amitől nem gondolnak minket jégkirálynőnek, de tüzes latin szeretőnek sem. Amikor megtapasztalják a női finomságot és kedvességet, legyen szó bármilyen hétköznapi élethelyzetről, egyből beindul náluk a vadászösztön és úgy érzik, hogy egyből zöld utat is kaptak. Pedig, ha tudnák….Nem értem, hogy miért nem lehetünk csak úgy szimplán kedvesek és mosolygósak, mindenféle hátsó szándék nélkül. Talán mindenki magából indul ki?
Olvass még a témában
Attól még, hogy fizettél egy italt, ne bújunk ágyba!
Felháborítónak tartom, hogy manapság egyre több férfi elvárja, hogy egy-egy gálánsabb tettét azonnal jutalmazd, természetesen szexi formában. Nem lovon vágtató hercegekre vágyunk, de azért ennél minden nő többet érdemel. Azt mondják, ezt mi rontottuk el, mert túlságosan könnyen adtuk magunkat az utóbbi évtizedekben és már nem jelent nekik kihívást meghódítani egy női szívet. Szerintem, viszont csak lusták és nem akarnak munkát fektetni a hódításba. A mi felelősségünk abban rejlik, hogy ha nem is teljes egészében, de visszaállítsuk a rendet és kapjanak kellő mennyiségű NEM-et ahhoz, hogy változtassanak a hozzáállásukon.
A cikk folytatódik, lapozz!
