A hétköznapi nyelvben gyakran vágjuk oda valakire, hogy "jaj, ne legyél már ilyen neurotikus", ha túlaggódik egy apróságon vagy percekig görcsöl egy döntésen. Csakhogy a szó eredetileg egy komoly lélektani fogalmat jelöl, és a jelentése sokkal árnyaltabb, mint amit a köznyelvi használat sugall.
Honnan ered a fogalom
A neurotikus szó a neurózis kifejezésből származik, amelyet a klasszikus pszichoanalízis és a korai lélektan használt olyan lelkiállapotok leírására, amelyek szorongással, belső feszültséggel és túlzott önkontrollal jellemezhetők, ám nem érik el a súlyosabb, pszichotikus zavarok szintjét. A modern klinikai gyakorlat mára ritkábban használja önálló diagnózisként a neurózis kifejezést, a neuroticizmus mint személyiségvonás azonban továbbra is központi fogalom.
4 csillagjegy, akit szinte lehetetlen átverni
Személyiségvonás, nem betegség
A mai pszichológiában a neuroticizmus az egyik olyan alapdimenzió, amelyet a személyiség leírására használt modellek, például az ötfaktoros modell is tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy nem egy állapotról vagy diagnózisról van szó, hanem egy skáláról, amelyen mindannyian valahol elhelyezkedünk.
Aki magas pontszámot ér el ezen a dimenzión, hajlamosabb intenzívebben megélni a negatív emóciókat: gyakrabban szorong, könnyebben ingerlékennyé válik, és a stresszhelyzeteket is nehezebben dolgozza fel.
