Van egy mondat, amitől minden alkalommal összerándul a gyomrom: „engem nem érdekel a politika”. Ártatlan kijelentésnek hangzik, talán még elegánsnak is – mintha az illető egy magasabb szellemi szférában lebegne, ahol nem mocskolja be a kezét a „világ dolgaival”. A gond csak az, hogy ez nem valamiféle erkölcsi fölényt jelez, egyszerűen csak azt, hogy valaki le akarja tolni magáról a felelősséget, és köszöni szépen, a demokrácia előnyeit élvezné, de a nehéz munkát inkább másokra bízza.
A demokrácia ugyanis nem az a rendszer, ahol csak négyévente kipipálunk egy szavazólapot, aztán hátradőlünk, és lemondunk minden beleszólásról. Demokráciában élni nem csak jog, hanem felelősség is. Ami azt illeti, szerintem főleg az.
4 csillagjegy, aki mindenkiért helytáll, csak magáért nem
A szabadság terhe valóságos teher. Nehéz, kényelmetlen, néha fárasztó. Azt jelenti, hogy részt veszünk a közös dolgaink alakításában – és ez sokszor vitát, tanulást, szembenézést igényel. Mégsem vonhatjuk ki magunkat. Mert a politika, ellentétben az itthon oly gyakori tévhittel, nem egymásra köpködés és nem is a másik hibáinak végtelen sorolása. A politika a megoldások keresése. Véleményalkotás. Közös döntés arról, milyen irányba haladjon az ország, a társadalmunk, az életünk.
