Egyre több kamasz tölt naponta több órát a videójátékozással, akár 4-6 óra hosszára is a képernyő elé ragadhatnak. Bernschütz Mária, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, Z generációkutató lapunknak elmondta, hogy nem csak a legfiatalabbak, de az Y generáció tagjai között is sokan vannak, akik rengeteg időt töltenek videojátékozással.
– Sok kamasz szülője jó dolognak élheti meg, hogy a gyereke otthon van, rajta tarthatja a szemét, nem megy el a haverokkal bulizni, ezért nem is tekintik annyira problémának azt, hogy folyton videojátékozik a gyermekük. Szülőként érdemes lenne megnézni, mit játszik a gyerek, és hogyan viselkedik közben, mennyire éri őt ezáltal rendszeres agresszió és stressz. Vizsgáltuk hallgatókkal a Z generáció agresszivitását videojátékozás közben, kiderült, hogy sok fiatal, ha épp veszített, vagy éles helyzetben nem teljesített, akkor felcsattan, rugdosódik, és hasonlók – mondta Bernschütz Mária.
A szakember szerint a videojátékozás nem szűnik meg, és még csak most állunk az előtt, hogy még a mostaninál is többen és többet játsszanak majd. A mostani fiatalok talán akkor változtatnak majd a jelenlegi szokásaikon, ha egyetemre mennek vagy dolgozni kezdenek, hiszen ekkor már nem jut majd annyi idejük a játékra, mint korábban.
– Habár, még mindig az Y generációsok is játszanak, és valószínűleg játszani fognak a Z generációsok is, de nem ugyanazt, és nem ugyanakkora időmennyiségben (hiszen társaik is felnőnek közben). Szülőként érdemes ellenőrizni, mivel játszik a gyermek, és ha megjelennek a stressz és szorongás tünetei, vagy akár az, hogy a rengeteg gép előtt ülés hatására még hízni is kezd a gyermek, mindenképpen beszélni kell vele a problémáról. Akárcsak a képernyőfüggő fiatalok esetében – tette hozzá –, itt is egy kortárs pozitív példa az, aki a legtöbbet segíthet abban, hogy kevesebb időt töltsenek a videojátékozással.
Mészáros Dóra, pszichológus szerint a mai kamaszok, vagyis a Z generációhoz tartozók már beleszülettek egy olyan világba, ahol az internet körülvesz minket, ezáltal az ő életük a virtuális és online világgal összefonódott. Az ingerküszöbük sokkal magasabb, mint a korábbi generációké a játékok szintjén is, vagyis minél színesebb, szagosabb játékokra van igényük – más kérdés, hogy ezt az igényüket ki is tudják elégíteni, azaz a szülők hogyan viszonyulnak a virtuális kütyükhöz.