Szedett-vedett népség?
Nos, ahány ember, annyi szokás, hiszen egy embert számos közösség, tapasztalat „fejleszt” azzá, ami. Az első munkahelyre mindenki félve lép be. Gondoljuk végig, hogy sok oka van annak, ha valahová felvettek minket dolgozni.
A személyiségünk, a tudásunk, speciális tényezők – nem csupán az elvárásoknak feleltünk meg, hanem felülmúltuk azokat valamiben. Újként nekünk kell alkalmazkodni, nyitni az ott dolgozók felé, de félni nem szabad!
A félelem eleve alárendel, amit bizonyos emberek ösztönösen – vagy gátlástalanul – kihasználnak. A lényeg a mosoly és a kedvesség, az, hogy „állva” maradunk, bármi is történik. Nem szégyen segítséget kérni.
Sokan sírják vissza a régi munkahelyi erkölcsöket, a régi közösségek megtartó erejét, az összefogást, a magas szintű szakmai tudást, de sajnos annál kevesebben hajlandóak tenni azért, hogy ezt az „aranykor” visszatérjen.
Te, aki a negyvenes korosztályhoz tartozol, felelősséged van abban, hogy jó szakemberek legyenek a kezdőkből. Te, aki most teszed be a lábad az első munkahelyedre, meg kell tanulnod az alázatot, és kötelességed a tudás megszerzése. Ennyi a titok…
