Hogyan hat a testünkre a mozgásszegény életmód?
Sajnos manapság nagyon elterjedt probléma a mozgásszegény életmód. A pácienseim nagy többsége ülőmunkát végez. Az elmúlt időszakban pedig még többen otthonról dolgoztak. Egyéb mozgásra, sportolásra viszont az időhiány miatt nincs elég lehetőség. A szervezetünknek elengedhetetlen a mozgás, hogy megfelelően, egészségesen működhessen.
Gyógytornász szemmel a mozgásszervrendszert érintő problémákkal találkozom elsősorban, de természetesen minden egyéb más betegség kialakulásában is jelentős szerepe van.
Talán a legismertebb kialakuló probléma a túlsúly, amely önmagában is rengeteg kockázatot von maga után.
A túlsúlyos embereknél a mozgásszervrendszer fokozott terhelésnek van kitéve, amely például a degeneratív elváltozások – mint a porckopás – kialakulásának lehetőségét fokozzák. Emellett nem feledkezhetünk meg a szív, – és érrendszerre ható kedvezőtlen hatásairól, a cukorbetegség kialakulásának lehetőségéről sem.
De a jelenségnek a túlsúlyosság kialakulásán kívül is számos negatív hatása van. Mozgás nélkül a teljesítőképességünk is csökken. Hamarabb fáradunk el akár a hétköznapi tevékenységeink során, így a hatékonyságunkra is befolyással lehet. Emellett gyakori az alvászavar is, nagyobb eséllyel alakulhat ki csontritkulás. Ellenben kutatások is alátámasztják, hogy a rendszeresen végzett testmozgás erősíti az immunrendszerünket.
Miként befolyásolja a testünket, ha a nap nagy részében csak ülünk vagy fekszünk?
Az egész napos ülés nagyon kedvezőtlenül hat a testünkre. Aki a munkája során naponta hosszasan ülni kényszerül szerintem már tudja jól, hogy az ülés mennyivel jobban megterheli a gerincet, mint az állás. Főleg, ha mindezt nem megfelelő testhelyzetben tesszük.
Még ha figyelünk is a helyes tartásra, egy idő után az idegrendszer és a tartóizmok fáradása miatt a vállaink előreesnek, a medencénk pedig hátrabillen, és görnyedten ülünk a számítógépünk előtt.
Helytelen ülés során a csigolyák közötti porckorongok sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve, és a tápanyagellátásuk is romlik.
Ez az extra terhelés pedig hosszú távon könnyen degeneratív elváltozásokhoz, például porckorongsérvhez vagy ízületi kopáshoz vezethet. Emellett az izmaink is könnyen rövidülhetnek ebben a hosszas statikus helyzetben, ami szintén fájdalmat generálhat.
Már fiatal korban is veszélyes lehet a mozgásszegény életmód?
Az inaktivitás, mozgásszegény életmód rengeteg gyermeket is érint, és ez veszélyt jelenthet az egészségükre. Már az általános iskolában hosszas ülésre kényszerülnek, amelyet muszáj testmozgással egyensúlyba hozni.
A kevés mozgás a gyermekek agyi és idegrendszeri fejlődésére is negatívan hat. Az ő esetükben is gyakran találkozunk obesitással, azaz túlsúlyossággal. Gyermekek esetében korrektív célzott tornával sokkal könnyebb az esetleges problémákat javítani, fejleszteni, mint például rossz testtartás, vagy a lúdtalp.
Milyen hatással lehet a mozgás a mentális egészségünkre?
A fizikai inaktivitás olyan egészségre ható káros tényező, amely gyengítheti az egészségi állapotunkat, ezen belül akár mentális egészségi állapotot is befolyásolhatja. A rendszeres sportolás már rövid időn belül oldhatja a szorongást és önbizalomerősítő hatása van.
A mozgás segítségünkre lehet a stresszoldásban.
Emellett javítja a memóriát, kedvezően hat az alvásunk minőségére, és javítja az általános hangulatunkat. A fizikai edzettség a memóriát, a koncentrációképességet is pozitívan befolyásolja.
Legalább mennyi időt kellene naponta aktív mozgásra szánnunk?
Tudom, hogy a mai rohanó világban az időnkkel a legnehezebb gazdálkodni. De úgy gondolom, hogy az egészségünkre szánt idő a lehető legjobb befektetés. Nagyon fontos feladat, hogy találjuk meg a számunkra legmegfelelőbb mozgásformát, amiben szerepet játszik az érdeklődési kör, az egyéni adottságok, a kitűzött cél és a lehetőségek. Hetente 150 perc mozgással már ellensúlyozhatnánk az egész napos ülést. Ez jelenthet akár napi 20 perc vagy akár heti háromszor 50 perc mozgást.
Mit tehetünk akkor, ha már megvan a baj, és mozgásszervi problémáink vannak?
Gyógytornászként nem győzőm hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. De amennyiben úgy érezzük, hogy már megtörtént a baj, ne húzzuk az időt saját kezelési ötletekkel. Kérjük minél előbb szakember segítségét. A terápiát sok esetben befolyásolja, hogy milyen régóta áll fenn a probléma. Kérjük háziorvos, szakorvos, vagy gyógytornász segítségét, aki segít a problémára megoldást találni. Ne éljünk együtt a fájdalmakkal! Forduljuk mielőbb szakemberhez a panaszainkkal!
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!