Gyógytornász mesél arról, mi történik, ha mozgásszegény az életmódunk

A szervezetünknek rendszeres testmozgásra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon egészségesek legyünk. Sokan mégis megfeledkezünk erről, vagy egyszerűen kedv vagy idő hiányában hanyagoljuk az aktív mozgást.

Hogy ez miért borzasztóan káros, és mit kell tennünk akkor, ha már mozgásszervi problémáink vannak, arra Nagy Fanny, a KaToNa Rehab gyógytornásza válaszol.

Hogyan hat a testünkre a mozgásszegény életmód?

Sajnos manapság nagyon elterjedt probléma a mozgásszegény életmód. A pácienseim nagy többsége ülőmunkát végez. Az elmúlt időszakban pedig még többen otthonról dolgoztak. Egyéb mozgásra, sportolásra viszont az időhiány miatt nincs elég lehetőség. A szervezetünknek elengedhetetlen a mozgás, hogy megfelelően, egészségesen működhessen. 

Gyógytornász szemmel a mozgásszervrendszert érintő problémákkal találkozom elsősorban, de természetesen minden egyéb más betegség kialakulásában is jelentős szerepe van. 

Talán a legismertebb kialakuló probléma a túlsúly, amely önmagában is rengeteg kockázatot von maga után.

A túlsúlyos embereknél a mozgásszervrendszer fokozott terhelésnek van kitéve, amely például a degeneratív elváltozások – mint a porckopás – kialakulásának lehetőségét fokozzák. Emellett nem feledkezhetünk meg a szív, – és érrendszerre ható kedvezőtlen hatásairól, a cukorbetegség kialakulásának lehetőségéről sem.

De a jelenségnek a túlsúlyosság kialakulásán kívül is számos negatív hatása van. Mozgás nélkül a teljesítőképességünk is csökken. Hamarabb fáradunk el akár a hétköznapi tevékenységeink során, így a hatékonyságunkra is befolyással lehet. Emellett gyakori az alvászavar is, nagyobb eséllyel alakulhat ki csontritkulás. Ellenben kutatások is alátámasztják, hogy a rendszeresen végzett testmozgás erősíti az immunrendszerünket. 

Miként befolyásolja a testünket, ha a nap nagy részében csak ülünk vagy fekszünk?

Az egész napos ülés nagyon kedvezőtlenül hat a testünkre. Aki a munkája során naponta hosszasan ülni kényszerül szerintem már tudja jól, hogy az ülés mennyivel jobban megterheli a gerincet, mint az állás. Főleg, ha mindezt nem megfelelő testhelyzetben tesszük.

Még ha figyelünk is a helyes tartásra, egy idő után az idegrendszer és a tartóizmok fáradása miatt a vállaink előreesnek, a medencénk pedig hátrabillen, és görnyedten ülünk a számítógépünk előtt.

Helytelen ülés során a csigolyák közötti porckorongok sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve, és a tápanyagellátásuk is romlik.

Ez az extra terhelés pedig hosszú távon könnyen degeneratív elváltozásokhoz, például porckorongsérvhez vagy ízületi kopáshoz vezethet. Emellett az izmaink is könnyen rövidülhetnek ebben a hosszas statikus helyzetben, ami szintén fájdalmat generálhat. 

Már fiatal korban is veszélyes lehet a mozgásszegény életmód?

Az inaktivitás, mozgásszegény életmód rengeteg gyermeket is érint, és ez veszélyt jelenthet az egészségükre. Már az általános iskolában hosszas ülésre kényszerülnek, amelyet muszáj testmozgással egyensúlyba hozni. 

A kevés mozgás a gyermekek agyi és idegrendszeri fejlődésére is negatívan hat. Az ő esetükben is gyakran találkozunk obesitással, azaz túlsúlyossággal. Gyermekek esetében korrektív célzott tornával sokkal könnyebb az esetleges problémákat javítani, fejleszteni, mint például rossz testtartás, vagy a lúdtalp. 

Milyen hatással lehet a mozgás a mentális egészségünkre?

A fizikai inaktivitás olyan egészségre ható káros tényező, amely gyengítheti az egészségi állapotunkat, ezen belül akár mentális egészségi állapotot is befolyásolhatja. A rendszeres sportolás már rövid időn belül oldhatja a szorongást és önbizalomerősítő hatása van.

A mozgás segítségünkre lehet a stresszoldásban.

Emellett javítja a memóriát, kedvezően hat az alvásunk minőségére, és javítja az általános hangulatunkat. A fizikai edzettség a memóriát, a koncentrációképességet is pozitívan befolyásolja. 

Legalább mennyi időt kellene naponta aktív mozgásra szánnunk?

Tudom, hogy a mai rohanó világban az időnkkel a legnehezebb gazdálkodni. De úgy gondolom, hogy az egészségünkre szánt idő a lehető legjobb befektetés. Nagyon fontos feladat, hogy találjuk meg a számunkra legmegfelelőbb mozgásformát, amiben szerepet játszik az érdeklődési kör, az egyéni adottságok, a kitűzött cél és a lehetőségek. Hetente 150 perc mozgással már ellensúlyozhatnánk az egész napos ülést. Ez jelenthet akár napi 20 perc vagy akár heti háromszor 50 perc mozgást. 

Mit tehetünk akkor, ha már megvan a baj, és mozgásszervi problémáink vannak?

Gyógytornászként nem győzőm hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. De amennyiben úgy érezzük, hogy már megtörtént a baj, ne húzzuk az időt saját kezelési ötletekkel. Kérjük minél előbb szakember segítségét. A terápiát sok esetben befolyásolja, hogy milyen régóta áll fenn a probléma. Kérjük háziorvos, szakorvos, vagy gyógytornász segítségét, aki segít a problémára megoldást találni. Ne éljünk együtt a fájdalmakkal! Forduljuk mielőbb szakemberhez a panaszainkkal!

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!