Legyen szó irigységről vagy jószándékról, előfordul, hogy nőként nőknek teszünk olyan megjegyzéseket, amelyet már a kimondásuk pillanatában megbánunk.
Lehet, hogy nem direkt volt, de még a saját barátnőinket is megbánthatjuk azzal, ha nem megfelelően bánunk a szavakkal. Nézzük, melyek azok a mondatok, amelyeket egyáltalán nem veszünk jónéven!
Szingli nőnek: „Egy napon te is találsz majd magadnak valakit!”
Na, persze, könnyű azt mondani! Mind tudjuk, hogy az illető kedvességnek és biztatásnak szánta a mondatot, de egy kicsit mégis úgy hangzik, mintha szánalomból mondta volna.
Ha épp nem vágysz párra és tökéletesen boldog vagy szingli életeddel, akkor valószínűleg lepereg rólad ez a pár szó, de ha már hónapok óta küzdesz az egyedülléttel és minden vágyad, hogy végre megtaláld a Nagy Őt, akkor legfeljebb keserűen mosolyoghatsz rajta.
Gyermektelen nőnek: „Csak nehogy kifuss az időből!”
Harmincas éveid felé jársz és folyton csak a gyermektémával zaklatnak? A családi összejöveteleket soha nem úszod meg azzal a kérdéssel, hogy mikor lesz már kisbabád, ráadásul a barátnőid is lassan mind családot alapítanak?
Ez gyakran elég frusztráló lehet és a „csak nehogy kifuss az időből” mondattal csak rátesznek egy lapáttal. A te életed, te döntesz arról, mikor szeretnél szülni, ha pedig még meg sem találtad az igazit, akkor miért sietnél vele?
Arról nem is beszélve, hogy vannak olyanok, akik tökéletesen boldog életet élnek párjukkal és a közös macskájukkal és nem is vágynak ennél többre.
Várandós nőnek: „Gratulálok! Tervezett volt?”
Várandósként jól esik a sok-sok gratuláció, de garantáltan lehervad az arcodról a mosoly, amikor megkérdezik, hogy tervezett volt-e a kisbabád. Az illető, aki ilyet kérdez, valószínűleg nem ismer eléggé vagy pedig azért érdeklődik ilyenről, mert még nincs gyűrű az ujjadon.
Míg régen szokatlannak számított, ha valaki úgy szült gyermeket, hogy nem volt házas, ma már ebben szinte semmi meglepő nincs.
Egy baba mindig áldás, ráadásul nem minden párnak jön össze könnyen, lehet, hogy épp ti is azon párok között vagytok, akik már hosszú hónapok/évek óta próbálkoznak és reménykednek a gyermekáldásban. Ezért sem túl udvarias valakitől megkérdezni, hogy tervezett volt-e, ugyanis ezzel akár mély sebeket is feltéphet az illető.
Fiatalabb nőnek: „Én a te korodban…”
Köszönjük szépen a jótanácsokat, mindent szívesen fogadunk a tapasztaltabb barátnőinktől, de azt nem igazán vesszük jó néven, ha azzal kezdik a mondandójukat, hogy „én a te korodban ezt vagy azt csináltam”. Ezzel arra akar utalni az illető, hogy nekünk is pont ugyanúgy kellene élnünk?
Vagy ez egy árnyalt kifejezés arra, hogy irigy ránk azért, mert fiatalabbak vagyunk és még megtehetünk olyan dolgokat, amelyeket esetleg ő már nem? Bárhogy is legyen és bármennyire is a jószándék vezérli, érdemes lenne úgy megfogalmaznia a tanácsait, hogy nem utal a korunkra.
Fiatalon is képesek vagyunk bölcs döntéseket hozni, még ha kételkedik is benne.
Újdonsült anyukának: „Fáradtnak tűnsz”
Tényleg? Fáradtnak tűnök? Ezt magamtól is tudom, hiszen látom magam a tükörben…
De ezen nincs is semmi csodálkozni való, hiszen friss anyukaként gyakorlatilag egy percet sem alszunk és minden időnket a babánkkal töltjük.
Kimerültek vagyunk, és ha valaki ezt még meg is jegyzi nekünk, attól csak feszültséget okoz nekünk, amire végképp semmi szükségünk. Anélkül is tudjuk, hogy hangosan kimondaná. Biztosan nem rossz szándékból mondja, mégsem tudjuk a megjegyzését igazán értékelni.
