Mi a félelem alapja?
Minden félelem alapja a halálfélelem. Hiszen a valódi veszély azt jelenti, hogy olyan helyzetbe sodródunk, ami végzetesen hat ki életünkre. Ez pedig a halál. Minden egyéb megfordítható, minden egyéb helyzet javítható.
A legjobban a halál ténye hozza stresszhelyzetbe az embert – hiszen minden tudásunk csődöt mond, amikor meg kell határoznunk a halál fogalmát, az én tudat vissza nem fordítható elvesztését.
A bátorság bizonygatása
Azok az emberek félnek leginkább, aki folyton azt bizonygatják tetteikkel, szavaikkal, hogy ők bizony nem félnek. Ezek az emberek gyakorlatilag önigazolásokat keresnek, elébe mennek a problémáknak, mert iszonyatosan félnek: a váratlan helyzetektől.
Valójában nem a világot, hanem saját magukat akarják bármi áron meggyőzni, maguknak mantrázzák azt, hogy elpusztíthatatlanok, kikezdhetetlenek. Szélsőséges helyzetben annyira ,,belelendülnek” ebbe, hogy keresik az olyan helyzeteket, amik veszélyt hoznak rájuk, sőt, igen agresszívvá is válhatnak.
A félelem életben tart
A félelem komplex reakció, ami tapasztalatokon nyugszik, és az agy generálja, hogy kikerülhessük azokat a helyzeteket, amik veszélybe sodorhatnak minket. A félelem egy tanulási sorozatokon alapuló érzelmi reakció. Vannak olyan gyermekek, akiket direkt bátornak nevelnek, speciálisnak mondható módszerekkel.
Nálunk nem alakul ki ez az egészséges félelemérzet, így folyamatos annak a lehetősége, hogy akaratuk ellenére kárt tesznek magukban. Kialakul bennük a mesterséges (hazug) biztonságérzet, emellett képtelenek bizonyos helyzeteket jól mérlegelni, értékelni.
A túlzott félelem
A mai ember túlzott félelemben él. Félünk például munkahelyünk elvesztésétől. De nézzük meg, mi történik akkor, ha ez történik. Nem tudjuk fenntartani az ,,emberhez méltó” feltételeket, nem tudjuk fizetni a hiteleket, hajléktalanná válhatunk.
Elkezdünk rémképeket látni, teóriákat felállítani, haragudni, gyűlölködni – belelovaljuk magunkat a helyzetbe, kétségbeesettek, stresszesek leszünk. Elkezdünk rettegni, mely tartós állapottá válik. Ez pedig egyenes út a bukáshoz.
A bátorság kifizetődő
Amint elkezdünk nem félni saját árnyékunktól és a világtól, azaz a nem jogos félelmet keltő dolgoktól, megváltozik a hangulatunk, a terhek nagy része eltűnik, tisztábbá válik gondolkodásunk, sőt, új meglátásba helyeződnek dolgok.
Bátorság ahhoz kell, hogy a felszabadult lehetőségek közül ezúttal a jót válasszuk, merjük azt választani, a kockázat ellenére.
A félelem zsoldja: a szorongás
Végső soron, azért van a félelem, hogy megvédjen minket. A túlzott, folyamatos, nem jogos félelem zsoldja a szorongás, ami már egy viszonylag ,,kövült”, masszív állapot – és veszélyes. A szorongó ember folyamatos félelemörvényben van, amit hol érzékel, hol pedig már nem. Ebből az állapotból, mivel folyamatosan és észrevétlenül alakul ki, nehéz kiutat találni.
A legtöbb esetben vagy hosszan tartó orvosi segítség, vagy valamilyen nagy trauma kell hozzá. Az állandósult szorongás hozza magával kistestvéreit: a pánikbetegséget, neurózist, végső esetben pedig a fizikai betegségeket. Mivel félni nem jó, sokan még a félelem szótól is félnek. Pedig csak meg kellene ismernünk valójában ezt az érzést, és adott helyzetben értékelni, hogy jogos-e mértéke, jogos-e egyáltalán. Ha ez a helyére kerül bennünk, sokkal könnyebb lesz bátornak lennünk…