A hegyek
A férjemmel hegymászás közben ismerkedtünk meg. Én lelkes amatőr voltam – aki akkor ismerkedett a hegyekkel –, ő pedig a via ferrata oktatóm, akinek mindene volt a sziklamászás. A szerelmünk elsöprő volt, és két év álomszerű, kalandos boldogság után úgy döntöttünk, hogy itt az ideje a családalapításnak.
Az első gyerekünk születése előtt nem sokkal a férjemnek volt egy balesete, ezért egy évig otthon volt, és együtt babáztunk. Olyan felhőtlen időszak volt ez, hogy gyorsan bevállaltunk még egy babát, hogy ne legyen nagy a gyerkőcök között a korkülönbség.
Amikor azonban felépült, a férjem ott folytatta az életét, ahol abbahagyta: visszament hegyet mászni, én meg otthon maradtam a két pici gyerekkel. Próbáltam vele tartani és modern, „nomád” anyuka lenni, de nem ment, fenntarthatatlan volt. Olvass még a témában
Újra ismerkedni egy húszéves kapcsolat lezárása után – hogyan kell ezt jól csinálni?
„Ha nekem van hobbim: rossz anya vagyok, de ha a férjemnek, akkor ő a szenvedélyének él” – Kettős mérce a nemek között
„A gyengédség nem este kezdődik, hanem kis pillanatokkal napközben” – 10 igazság az intimitásról, nőktől
„Ahogy meglátta az eljegyzési képeim, rögtön jött tőle egy üzenet” – Exek, akik túl későn kaptak észbe
Próbáltam megértetni vele a helyzetet, hogy már nemcsak magára gondolhat, mert családja van, de el kellett fogadnom, amit a szívem végén mindig is tudtam: neki a hegyek az első számú szerelmei. Elváltunk, és én a mai napig úgy érzem, hogy engem átvertek.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
