Az önhibáztatás egyik valóban legfeleslegesebb megnyilvánulása viszont az, ha más emberek hibáit vesszük a saját vállunkra, vagy magunkat állítjuk be bűnbaknak. Sokakkal megesik, hogy azért ostorozzák magukat, mert valaki nem úgy viszonyul hozzájuk, ahogy azt elvárták tőle, nem szereti őket úgy, ahogy azt várták, és ilyenkor saját magukat kezdik rossznak látni. Attól, hogy valaki nem azt az emocionális reakciót adta, amit elvártál, miért éreznéd magadat felelősnek? Mind független egyének vagyunk, akiknek megvan a joga ahhoz, hogy azt gondolják és érezzenek, amit akarnak: éppen ezért te nem leszel attól rosszabb, ha valaki nem téged választ.
Gyakori tényező a körülmények: meghiúsult dolgok amiatt, mert egy tőlünk független személy hozott egy olyan döntést, ami ezzel járt. De ide tartozik az is, ha olyasvalakiben bíztunk meg, akiben nem kellett volna. Természetesen nem arra bíztatunk, hogy ha bármi negatív dolog ér, azt kend a környezetre, a rossz időzítésre és hasonlókra, de ahelyett, hogy azonnal magadat teszed felelőssé, először gondold át a folyamatot, ami az adott problémáig eljuttatott.
Ha lelkiismeret-furdalásodvan amiatt, hogy valamire szükséged van, akár a karrieredben, egy kapcsolatban, vagy az élet bármilyen területén, amit úgy érzed, hogy nem kapsz meg, az is az önhibáztatás egy formája. De miért is éreznéd magad rosszul amiatt, hogy vannak dolgok, amik a fejlődésedet, boldogságodat szolgálják? Ez még nem egyenlő azzal, hogy önző vagy, vagy nem tudsz megelégedni azzal, ami jutott, csupán haladnál tovább az utadon ahelyett, hogy egy helyben toporogsz. Olvass még a témában
Végül sokakra jellemző az is, hogy a múltban elkövetett hibákért, vagy akár a tőlük teljesen független dolgok miatt ostorozzák magukat, akár évekkel később is. Fontos, hogy ezeket a történéseket fel tudjuk dolgozni, el tudjuk engedni, mert hosszú távon szorongást fognak okozni, és gátolni fogják bizonyos cselekedeteinket. Ha valami már nagyon régen történt, megváltoztatni már nem fogod tudni, de törekedhetsz arra a jelenben, hogy kijavítsd valamilyen módon, ahelyett, hogy csak passzívan magadat gyötröd.
