Párnacsata
A kanadai nagybátyám egy hokikorongot hozott nekem ajándékba és a nővérem eldugta, hogy szemétkedjen velem. Két napig sírva könyörögtem neki, hogy adja vissza, de ő csak vigyorgott. A harmadik napon dühömben fogtam az egyik díszpárnát és fejbevertem vele. Csodálkoztam, miért ordít és miért vérzik a feje. A párnába rejtette a korongot.
Képernyő
A piros lámpánál várakoztam a kocsimban, amikor egy lány belémjött, mert a telefonját nyomkodta. Kis agyrázkódásom lett és az autóm is behorpadt, ő pedig nem ismerte el a hibát, ezért bíróság elé került az ügy. Megúszta egy nevetségesen alacsony pénzbírsággal és amikor jöttünk ki az épületből, még be is szólt. Beült a kocsijába (kezében a telefonjával), kövér gázzal indított, átment az első piroson és telibekapott egy rendőrautót. Kicsit szégyellem, de nevetve örömtáncot jártam.
Olvass még a témában
A tűz
A barátommal romantikáztunk a tengerparton, raktunk egy kis tábortüzet. (A tábortűz-helyeket már reggel le kell foglalni.) Odajött egy fiatal pár, hogy odaülhetnek-e ők is, nem fognak zavarni. Nem volt szívünk elküldeni őket, igent mondtunk. Erre intettek a barátaiknak és még vagy 15 ember odagyűlt, gyakorlatilag kitúrtak minket. Nem volt erőnk vitatkozni, elkezdtünk szedelőzködni és otthagytuk őket. Amint eljöttünk, jött egy hatalmas hullám, ami eloltotta a tüzet és a táskáik, cipőik felét elvitte a tenger. Biztos vagyok benne, hogy ez kozmikus igazságtétel volt.
A cikk folytatódik, lapozz!
