Felmerülhet a kérdés, hogy a mai rohanó világban mi az, ami már nyomulásnak számít, és mi az, ami szimpla kezdeményezésnek bizonyul. Egyesek szerint minden kezdő lépést a férfinak kell megtennie, mások szerint azonban egyáltalán nem baj, ha időnként a nő is bátorítást ad.
Egyértelmű testbeszéd
A férfiak szeretik, ha „be vannak biztosítva”, tehát (többségükben) nem fognak minden előzetes jel nélkül kezdeményezni nálad. A legegyértelműbb és mégis legelfogadottabb formája a flörtölésnek, ha kedvesen mosolyogsz, illetve az átlagosnál kicsit tovább tartod a szemkontaktust.
Ezzel máris azonnal közvetíted az üzeneted, de mégsem tűnik úgy, hogy akár egy kicsit is nyomulnál, vagy erőszakosan kezdeményeznél.
Megszólítás
Előfordulhat azonban olyan helyzet is, amikor a „szimpla” testbeszéd nem elegendő, úgy tűnik, a kiszemelt kicsit nagyobb lökésre vágyik, hogy végre észbe kapjon. Ez gyakran akkor fordul elő, ha bátortalan a leendő kedvesed és még véletlenül sem akar pofára esni, ezért inkább átengedi a kezdeményezést, nehogy ő húzza a rövidebbet.
Ha ez számodra egyáltalán nem zavaró, sőt, inkább vonzó, akkor nyugodtan megszólíthatod. Egyeseknek már ez is túlzás, de ha neked nem, akkor tedd, amit jónak látsz. Ennek ellenére ügyelj, hogy ha az illető kicsit is visszakozik, esetleg elutasítóvá válik a testbeszéde, akkor azonnal fújj visszavonulót, nehogy megüsd a bokádat.
A beszélgetés irányítása
Ha abban a szerencsés helyzeten vagy, hogy nap, mint nap tudsz kommunikálni azzal a férfival, aki tetszik neked, akkor nem feltétlenül reménytelenek a körülmények. Nem csak a testbeszédeddel tudsz rá hatni, hanem a társalgás irányításával is, amit úgy alakíthatsz, hogy egyértelműen kifejezd a vonzalmadat.
Ez a taktika akkor tűnhet nyomulásnak, ha állandóan kétértelmű és pikáns megjegyzéseket teszel, akkor pedig még kínos is lehet a szituáció, ha a másik erre nem csak fiús zavarában pirul el, hanem azért, mert nagyon is kellemetlenül érinti.
Ne félj visszavonulót fújni, ha süket fülekre találsz, ez még mindig a kisebb rossz, mintha folytatnád a nyomulós dumád.
Üzenetküldés
Köszönhetően a modern technikának, már gyakorlatilag fél infók alapján is könnyen megtalálhatunk valakit az interneten, akivel aztán könnyen felvehetjük a kapcsolatot. Az üzenetküldés már egy elég egyértelmű kezdeményezés, az idáig említettek közül a legkonkrétabb. Mégsem akarunk egyöntetűen lebeszélni róla, hiszen lehet, hogy az a bizonyos srác a buszon legalább olyan gőzerővel keres téged, mint te őt, csak neked több információ állt a rendelkezésedre.
Ha így kezdeményezel, akkor viszont nagyon fontos, hogy csak és kizárólag egyetlen üzenetet írj, többet semmiképpen. Egy kezdeményező levél még nem igazán nyomulás, de ha többet is küldesz, az már eléggé megkérdőjelezhetetlen. Ha a kiszemelt ezek után fel akarja venni veled a kapcsolatot, akkor az első levél után is kapni fog az alkalmon, viszont ha nem akar semmi komolyabbat, akkor a huszadikra sem fog reagálni.
Meghívás
Ha meghívsz valakit az ismeretségi körödből egy olyan találkozóra, ahol nem csak édes kettesben lesztek, akkor azt felfoghatjuk egyszerű kezdeményezésnek is, hiszen ha mondjuk a saját születésnapi bulidról van szó, aligha tehetné ezt meg más helyetted. Viszont, ha csak ketten lennétek jelen az alkalmon, tehát egyenesen randizni hívnád meg a kiszemeltet, akkor eléggé nyomulósnak tűnhetsz.
Leginkább csak a filmeken működik az, amikor a nő bedobja a „nem iszunk valamit?” dumát, a valóságban ez sokszor azt jelenti, hogy elveszed a férfitól a vadászat lehetőségét. Ezt az opciót tényleg csak végső esetre tartogasd, ha már mindig kötél szakad, de nem akarsz lemondani róla anélkül, hogy mindent megpróbáltál volna.
Mit vethetsz még be?
A férfiak természetesen szeretik magukat az erősebb nemnek érezni, ezért jól jöhet, ha már az ismerkedésetek elején is lehetőséget adsz ennek megmutatására. Érdemes például megkérned valamire, amit könnyen meg tud oldani, és ami alatt lehetőségetek nyílik rá, hogy beszélgessetek egy jót.
Így a nélkül kerülhetsz vele közelebbi kapcsolatba, hogy nyomulósnak látszanál, hiszen úgy tűnhet számára, hogy csak kapva kaptál az alkalmon, és véletlenszerűen szólítottad meg éppen őt, nem pedig szánt szándékkal esett rá a választásod.
