Elképesztő otthonok a vízen, ahol te is szívesen laknál

Max McMurdo otthona kicsit a lakóhajók történetének lenyomata. Körülbelül hét évvel ezelőtt alakított át egy 12 méterszer 2 méteres fém konténert, amelyet 2000 fontért (körülbelül 900 ezer forint) vásárolt egy londoni ipari parkban, és megalkotta belőle új otthonát, amely most az észak-yorkshire-i Ouse folyón úszik.

McMurdo, aki azelőtt autótervezőként dolgozott, korábban már alakított át hajózási konténereket különböző felhasználási célú építményekké, többek között egy irodává a házikója kertjében, és Reetainer néven van egy hajózási konténereket újrahasznosító cége. Új otthona egy vasbeton ponton és egy nagy fedélzeten nyugszik, amely rengeteg szabadtéri teret biztosít. Egy fából készült pergola koronázza a tetőt, és túl is nyúlik rajta, hogy árnyékosabb területet biztosítson.

A lakóhajóra költözés döntése néha egzisztenciális okokból születik meg: vannak, akik szeretnék elhagyni megszokott, egyhangú, pénzt hajszoló életüket, hogy olyan életet élhessenek, amely sokkal nagyobb szabadságot biztosít a számukra. Anibal Guiser Gleyzer is így érzett. Körülbelül 30 évvel ezelőtt megunta a városi életet, ezért vett egy vitorláshajót, és felfedezte vele a Paraná és az Uruguay folyó deltáját. Később eladta a lakását, földet vásárolt a deltavidéken, és mivel tudta, hogy ez a vizes terület hajlamos az áradásra, úszó otthont épített.

Ahelyett, hogy a sok helyi épület európai építészeti stílusához igazodott volna, inkább egy saját építésű szerkezetet választott, amit azok a lapos héjazatú uszályok ihlettek, amelyek hagyományosan fát szállítottak a deltában. Azt szerette volna, ha a terve - egy kétszintes építmény - környezetbarát anyagokból valósul meg, ezért a hajótestet ferrocement felhasználásával készítette, a lakóhajó falai fából pedig készültek.