Hosszú távon ismét változtatni kell majd a naptárunkon
Ha minden állandó lenne - a forgási sebességünk, a tengelyferdeségünk iránya és a Nap körüli keringésünk -, akkor a most használt naptár gyakorlatilag tökéletes lenne, de csak egyelőre. Minden egyes földrengéskor a forgási sebességünk kissé felgyorsul, ugyanakkor ezt a hatást elnyomja a Nap és a Hold Földre gyakorolt gravitációs hatása, amely lelassít minket.
Ezt a lassító hatást nevezik árapály-fékezésnek, és évente átlagosan 14 mikroszekundumot tesz ki. Ez elhanyagolhatónak tűnhet, de idővel összeadódik. Ha megvizsgáljuk a napi mintákat, amelyeket az árapályok régmúlt időkből a talajunkba véstek, kiszámíthatjuk, hogy mekkora volt a Föld forgási sebessége. 620 millió évvel ezelőtt, közvetlenül a kambriumi robbanás előtt egy nap valamivel kevesebb mint 22 óra hosszú volt, ami azt jelenti, hogy a Föld kialakulásakor a nap mindössze 6-8 óra hosszú volt. A napok meghosszabbodása azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával egyre kevesebb napra lesz szükségünk egy trópusi év teljesítéséhez.
Ezt a lassító hatást nevezik árapály-fékezésnek, és évente átlagosan 14 mikroszekundumot tesz ki. Ez elhanyagolhatónak tűnhet, de idővel összeadódik. Ha megvizsgáljuk a napi mintákat, amelyeket az árapályok régmúlt időkből a talajunkba véstek, kiszámíthatjuk, hogy mekkora volt a Föld forgási sebessége. 620 millió évvel ezelőtt, közvetlenül a kambriumi robbanás előtt egy nap valamivel kevesebb mint 22 óra hosszú volt, ami azt jelenti, hogy a Föld kialakulásakor a nap mindössze 6-8 óra hosszú volt. A napok meghosszabbodása azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával egyre kevesebb napra lesz szükségünk egy trópusi év teljesítéséhez.
