Egy nap valójában nem (pontosan) 24 órából áll
A Föld mozgásának két alapvető része van: a tengelyünk körüli forgómozgásunk és a Nap körüli forgómozgásunk. Általában úgy gondolunk egy tengely körüli fordulatra, mint ami 24 órán át tart, ezért a nap 24 óra, és a Nap körüli fordulatra, mint ami 365 napot vesz igénybe, ezért az év 365 nap hosszú.
Csakhogy ezek a hatások elválaszthatatlanok, mivel mindkét mozgás mindig végbemegy. Ha a Föld teljesen mozdulatlan lenne, ugyanabban a helyzetben maradna, akkor egy teljes, 360°-os forgás egy napnak felelne meg. De ez a teljes 360°-os forgás nem egy nap: valamivel kevesebb. Először is, a Földnek mindössze 23 óra 56 perc és 4 másodperc kell ahhoz, hogy 360°-ot megforduljon. Másodszor azonban, mivel a Föld a Nap körüli pályáján mozog a térben, egy kicsit többet kell forognia ahhoz, hogy a Nap ugyanoda kerüljön, ahol az előző nap volt. Ez a szükséges plusz mozgás teszi a napokat átlagosan 24 órásakká.
Csakhogy ezek a hatások elválaszthatatlanok, mivel mindkét mozgás mindig végbemegy. Ha a Föld teljesen mozdulatlan lenne, ugyanabban a helyzetben maradna, akkor egy teljes, 360°-os forgás egy napnak felelne meg. De ez a teljes 360°-os forgás nem egy nap: valamivel kevesebb. Először is, a Földnek mindössze 23 óra 56 perc és 4 másodperc kell ahhoz, hogy 360°-ot megforduljon. Másodszor azonban, mivel a Föld a Nap körüli pályáján mozog a térben, egy kicsit többet kell forognia ahhoz, hogy a Nap ugyanoda kerüljön, ahol az előző nap volt. Ez a szükséges plusz mozgás teszi a napokat átlagosan 24 órásakká.
A Föld egy Nap körüli pályája nem tesz ki egy naptári évet
A csillagászatban, akárcsak a matematikában, egy teljes fordulatot úgy definiálnak, hogy a Föld visszatér ugyanabba a helyzetbe, amelyet egy teljes 360°-os fordulattal ezelőtt elfoglalt a térben. A csillagászatban ezt nevezzük sziderikus évnek, azaz annak az az időtartamnak, amely alatt a Föld visszatér ugyanabba a relatív helyzetbe, amelyet korábban elfoglalt a Naphoz képest.
A sziderikus év azonban nem azonos a naptári (más néven trópusi) évvel. A Föld a tengelye körül forog, miközben a Nap körül kering, és ez a tengely az idő múlásával precesszálódik, ami azt jelenti, hogy a Föld a Naphoz képest kissé máshogy áll, amikor egy csillagászati fordulatot tesz meg, mint az előző évben. A sziderikus és a trópusi év közötti különbség kicsi, csak körülbelül 20 perc, de ez azt jelenti, hogy a naptári év - amelyre az évszakok összehangolásához van szükség - valójában 20 perccel rövidebb, mint egy teljes Nap körüli keringés.
A sziderikus év azonban nem azonos a naptári (más néven trópusi) évvel. A Föld a tengelye körül forog, miközben a Nap körül kering, és ez a tengely az idő múlásával precesszálódik, ami azt jelenti, hogy a Föld a Naphoz képest kissé máshogy áll, amikor egy csillagászati fordulatot tesz meg, mint az előző évben. A sziderikus és a trópusi év közötti különbség kicsi, csak körülbelül 20 perc, de ez azt jelenti, hogy a naptári év - amelyre az évszakok összehangolásához van szükség - valójában 20 perccel rövidebb, mint egy teljes Nap körüli keringés.
Olvass még a témában
A Gergely-naptár rendkívüli módon veszi figyelembe veszi a szökőnapokat
A módszer, amivel a naptári évünk és a Föld kombinált mozgásának igényei közötti eltérést kiegyenlítjük, zseniális és viszonylag egyszerű:
Minden olyan év, amely osztható 4-gyel, szökőév, kivéve, ha 100-zal is osztható, de 400-zal nem, amely esetben nem szökőév.
Ez azt jelenti, hogy 2004, 2008, 2012, 2016, 2020 stb. mind szökőév lesz, mert mind osztható 4-gyel. De ha az évszám a századfordulót jelzi, akkor csak akkor szökőév, ha 400-zal is osztható. A 2000. év szökőév volt, de az 1900. év nem volt az, és a 2100. év sem lesz az. Mindent egybevetve, a Gergely-naptár bevezetése 365,2425 napot ad egy évben, ami azt jelenti, hogy több mint 3200 év elteltéig egyetlen napot sem fogunk „elvéteni”.
Ha minden olyan évet, amely 3200-zal osztható, kizárnánk a szökőnapok közül, akkor ~700 000 év elteltéig egyetlen napot sem tévednénk.
Minden olyan év, amely osztható 4-gyel, szökőév, kivéve, ha 100-zal is osztható, de 400-zal nem, amely esetben nem szökőév.
Ez azt jelenti, hogy 2004, 2008, 2012, 2016, 2020 stb. mind szökőév lesz, mert mind osztható 4-gyel. De ha az évszám a századfordulót jelzi, akkor csak akkor szökőév, ha 400-zal is osztható. A 2000. év szökőév volt, de az 1900. év nem volt az, és a 2100. év sem lesz az. Mindent egybevetve, a Gergely-naptár bevezetése 365,2425 napot ad egy évben, ami azt jelenti, hogy több mint 3200 év elteltéig egyetlen napot sem fogunk „elvéteni”.
Ha minden olyan évet, amely 3200-zal osztható, kizárnánk a szökőnapok közül, akkor ~700 000 év elteltéig egyetlen napot sem tévednénk.
A cikk folytatódik, lapozz!
