Hallottuk sokszor, hogy a világ jelenlegi energiaforrásai kimerülőben vannak, alig elegendők egy emberöltőnyi időszakra. Azt is tudjuk, hogy az alternatív energiaforrások igen drágák, és azt is, hogy az áramot tárolni igen költséges, ahogy megtermelni is. Az energiaválságot 2015 és 2020 közé jósolják, mely sokkal súlyosabban fogja érinteni a világot, mint a jelenlegi gazdasági válság. Az alternatív energiatermelés lehetőségeinek kiépítésével igencsak elkéstünk, de a helyzet nem reménytelen.
Jelenlegi energiaforrások
Elsőként a kőolaj kifogyása lesz várható, illetve a maradék kőolajkészletek kitermelésének gazdaságtalansága viszi majd egekbe az árakat – és teszi működésképtelenné a mindennapokat. Jelenleg az energiaszükséglet 40 százalékát adja a kőolaj, mely a legtöbb ipari termelés alapja: műanyagipar, műtrágyagyártás és mezőgazdaság, közlekedés.
Az áramellátás 67 százalékát adják a fosszilis energiaforrások, melynek igazi veszélye nem az, hogy elfogy a földgáz és a szén, hanem a kitermelés nagy költsége, a kereslet és kínálat közötti hatalmas különbség okozza majd a problémát.
Atomenergia – a tévút
Ha az ember istennek képzeli magát, könnyen elszabadulhat a pokol, ahogy volt rá példa, a csernobili és a fukusimai katasztrófa alkalmával. A biztonság, az optimális működés fenntartása miatt az atomenergia kinyerése igen drága.
A radioaktív hulladék tökéletesen biztonságos – ha egyáltalán van olyan – megsemmisítésekor is komoly költségek merülnek fel. Egy atomerőmű építéséhez rengeteg feltétel szükséges, mely nem mindenhol adott. Az emberek fogyasztása változó, egy ilyen hatalmas, bonyolult rendszert technikailag nem lehet a valós pillanatnyi igényekhez igazítani.
Szélerőművek Európában
Angliában és Németországban komoly törekvések vannak a szélenergia hasznosítására. Németországban a terv az, hogy 2030-ra 25.000 MW energiát szélerőművekből állítanak elő, és a dániaihoz hasonló nagyságú tengeri erőműveket hoznak létre.
Nagyságrendileg ez 1 millió euro költséget és 100 km-nyi tengeralatti kábelmennyiséget jelent. Nagy-Britanniában Sheppey-ben, Észak-Kent közelében, illetve Marden környékén építenek nagyméretű erőműparkot, 50 millió font értékben.
Napenergia – Németország az élen
Németországban a pajtákon is napelem van, melyek telepítését nagymértékben támogatja a kormány anyagilag. Ezt a 2000-es megújuló energiatörvény tette lehetővé.
Az elektromos áram fogyasztása oly mértékben megváltozott – a klímaberendezések által – hogy majdnem összeomlott az energiarendszer. Gazdaságosabb lett a napelem telepítésének támogatása, mint a régiónkénti egyéb áramszolgáltatás biztosítása, új rendszerek kiépítése.
A felesleges energiát a háztartások visszajuttatják az áramszolgáltató rendszerébe, és máshol fel tudják azt használni. Spanyolországban üzembe állították a Gemasolar naperőművet, mely éjjel is képes az energiatermelésre.
Életképes példa
A dél-bajorországi Wildpoldsried háromszor annyi energiát termel, mint a mennyit fogyaszt. A hálózatba visszatáplált felesleges áram évi négymillió eurót hoz az önkormányzat konyhájára. 1997-ben a faluban nagy volt a munkanélküliség, a település az elnéptelenedés határán volt.
Az új polgármester a zöldenergia – napelem – segítségével munkahelyeket teremtett, javította az ott élők életkörülményeit. Mára új sportcsarnokuk, művelődési házuk, nyugdíjas otthonuk, iskolájuk, szórakozóhelyeik vannak az ott élőknek – hitelek nélkül.
Ezen felül van biogáz üzem, kilenc szélgenerátor, három törpe vízerőmű és ökológiai szennyvízülepítő. A faluban 2010-ben a széndioxid kibocsátás 65 százalékos volt.
Magyarország
,,A magyar kormány 2010. december 22-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét.” Az MTA Energiastratégiai Munkabizottsága is foglalkozik az ország energiaellátásának stratégiai fejlesztésével, mely keretében tanulmányt jelentetett meg.
Magyarországon ma elsősorban a biomassza felhasználásnak van vezető szerepe. A napenergiát alig hasznosítjuk, ám a visegrádi négyek közül nekünk a legmagasabb az ilyen forrásból származó áramellátás aránya. Cinikusan erre most azt mondanám, hogy vakok között félszemű a császár, ám inkább idealista vagyok, és bízom.
Debreceni László: Az ipari civilizáció vége
