A koronavírus-járvány nem véletlenül ősszel és télen indult meg újra – a hidegben egyébként is hajlamosabbak vagyunk elkapni a fertőzéseket. De mi ennek az oka? Hogy függ össze a hideg időjárás az immunrendszerünkkel és a vírusos fertőzésekkel?
Kicsit undorítóbb téma, de az alacsony páratartalom a szervezet orrváladék-termelésébe is beleszól. Az orrmelléküregekben egészséges körülmények közt termelődő nyákot a nyálkahártyán jelen lévő mikroszkopikus méretű csillók továbbítják az orrüregbe, majd innen hátra a garat felé.
A hideg időben azonban a nyák megszilárdul, és gátolja a csillók mozgását. Ezzel pedig azt is, hogy az egész folyamattal a patogének lekerüljenek a garaton és a nyelőcsövön keresztül a gyomorba, ahol megsemmisüljenek. Így van idejük az orr nyálkahártyáján keresztül megfertőzni a szervezetet.
Ez nagyon egyszerűen annyit jelent, hogy a hideg levegő az immunrendszer két fontos folyamatát is szabotálja.
Ehhez jön még hozzá, hogy a rendszert egyébként erősítő D-vitaminból is kevesebbhez jutunk most a napfény hiánya miatt. Ezzel már meg is van a tökéletes koktél arra, hogy a hideg időben nagyobb eséllyel fázzunk meg, és kapjunk el olyan vírusos megbetegedéseket, amelyek légúton fertőznek.
Persze azt is érdemes megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy télen többet lesz beteg az ember, nyáron meg kevesebbet, hanem azt, hogy minden betegségnek van egy szezonja. A kanyaró például jellemzően tavaszi betegség, a gyermekbénulás nyári. A légúti betegségek inkább télen fertőznek, ehhez még hozzájárul a csökkent immunrendszer-teljesítmény, és máris megvan a baj.