A Covid-19 okozta bizonytalanság és kiszámíthatatlanság sok üzlet számára jelentett egyet a biztos bukással. A vendáglátóiparban és a szolgátatói szektorban dolgozók pedig úgy tűnik, különösen megszenvedték a nyomást.
A pénz (önmagában) nem megoldás
Tanulmányok azt mutatják, hogy a kiégés a munkavállalók felmondásának egyik fő oka. Így talán nem meglepő, hogy a szolgáltatóipar a legsúlyosabban sújtotta a nagy felmondási hullám.
E munkaerőhiány következtében az Egyesült Államokban számos vállalkozás megpróbálta megemelni a béreket, hogy visszacsábítsa a dolgozókat. A számok azonban azt mutatják, hogy a jobb fizetés már hidegen hagyja a kiégett dolgozókat. A Joblist jelentése szerint a volt vendéglátó-ipari dolgozók kivonulnak az iparágból, és más munkakörnyezetet keresnek (52%), magasabb fizetést (45%), jobb juttatásokat (29%) és nagyobb rugalmasságot (19%) remélnek. Eközben volt vendéglátósok fele azt állítja, hogy fizetésemelés vagy ösztönzés nélkül nem térnének vissza régi éttermükbe, bárjukba vagy szállodai munkájukba.
Kevin Oliver egy Dél-Karolina államban működő üzlet vezetője, aki átélte a súlyos létszámhiány következményeit. Az 54 éves férfi, aki 21 éves kora óta dolgozik a kiskereskedelemben, azt mondja, hogy az elmúlt évben hetente átlagosan 60-70 órát húzott le a munkahelyén. Volt egy közel nyolc hónapos időszak, amely során csak úgy tudott szabadnapot kivenni, hogy megkérte a másik, vezetői szintű alkalmazottat, hogy dolgozzon 16 órás műszakban – mesélte a férfi a BBC-nek.
„Az ilyen jellegű események egyre gyakoribbá válásával nem csoda, hogy néhányunk kiégett” – mondja. A munka és a magánélet egyensúlya helyett „a járvány nagy részében ez többnyire munka volt, meglehetősen kiegyensúlyozatlan”. Oliver ebben a hónapban otthagyja munkáját, hogy új pozíciót töltsön be non-profit társaságnál, amely szerinte kevesebb órát és magasabb fizetést kínál.