Ha nem akarunk egy vagyont költeni a kerítésre, valamint azt sem tartjuk éppen megfelelőnek, ha egy 2 méteres kőfal vesz minket körül, akkor a zöld falakat nekünk találták ki. Egyrészt színt csempésznek a mindennapjainkba, gyönyörűek, és ráadásul még a szomszéd sem tud bekukucskálni hozzánk. Másrészt, – és ez sem elhanyagolható szempont- jóval olcsóbban összehozhatóak, mintha téglából, vagy esetleg deszkákból építkeznénk.
Első lépésben el kell döntenünk, hogy milyen típusú zöldet szeretnénk, illetve, hogy egyáltalán a zöld-e az a szín, amit kerítés gyanánt látni szeretnénk magunk körül.
Ha igen, akkor kézenfekvő megoldás a tujasor, amivel azt is elérhetjük, hogy a téli hónapokban is takarjon, és ne legyen minden csak és kizárólag fehér. De ha nem ragaszkodunk a színhez, akkor választhatjuk akár a japán vérborbolyát is. Ez egy nagyon ellenálló növény, ráadásul, ahogyan kifejezetten drámai neve is mutatja, vörös színnel kápráztatja el a szemlélőjét.
A sárga szín kedvelőinek jelenthet tökéletes megoldást a sárga levelű fagyal, amit ugyan egy kissé sokáig tart nagyra és sűrűre nevelni, ám a látvány mindenért kárpótolni fog minket. Még akár arra is van lehetőségünk, hogy a sövényünk kék színben ragyogjon, és ehhez sem kell festéket bevetnünk. Csupán annyi a dolgunk, hogy amikor az örökzöldek között válogatunk, keressük meg az árulkodó nevű kék hamisciprust, és ezt használjuk fel a kívánt sövény létrehozásához.
A kukucskálás-gátlók között nagy a választék, nem csak szín, hanem növekedés tekintetében is. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen gyorsan, vagy éppen hogyan növekszik a mi kis élő falunk. Ha mindenképpen gyors eredményt szeretnénk, akkor érdemes a bambusz mellett letenni a voksunkat. Ez a növény nem csak meglepően gyorsan és hatalmasra nő, hanem egzotikus látványa nagyon feldobja a kertet is. Ha segítségül hívjuk a kerítés rácsait is, akkor tökéletesen futtathatunk bármilyen erre alkalmas virágot is.
Remek választás a lilaakác, vagy éppen az illatos jázmin, de aki igazi különlegességet szeretne, az válassza a golgotavirágot, mely lélegzetelállító virágpompával hálálja meg a gondoskodást. Az igazán hatalmas sövényekhez azonban mindenképpen fás szárú növényeket válasszunk, hiszen csak azok képesek akár 3 – 4 méterig is tökéletesen elzárni a külvilágot.
Ahhoz, hogy valóban azt kapjuk, amit szeretnénk, ahhoz bizony a karbantartás elengedhetetlen. Nyírni, locsolni és tápozni is érdemes a sövényt, ekkor ugyanis dús és áthatolhatatlan lesz, vagyis tökéletesen képes ellátni a feladatát.
Ha egy kis különlegességgel is szeretnénk feldobni a látványt, akkor ültessünk olyan fákat, melyek jól tűrik az alakításokat. Kicsi koruktól neveljük őket úgy, mintha kerítések lennének! Ezt megoldhatjuk keresztezett neveléssel is, de úgy is, ha az ágakat mintegy villanypózna-szerűen, adott szintekbe rendezzük, így az oldalhajtások teljesen áthatolhatatlanná teszik a nagyon is erős élő kerítésünket.
Ha már mindenképpen szeretnénk elhatárolódni kedves és szimpatikus szomszédainktól, akkor azt tegyük inkább természetes módon, minthogy bezárjuk saját magunkat egy kőkockába, melynek csak a teteje nyitott. A természet mindenre nyújt megoldást, csupán egy kis odafigyelés, és némi törődés kell hozzá.