A 2010-es évek sok olyan dolgot hoztak magukkal, melyek a közösségi megosztás gondolatán alapulnak. Ebben a szellemben élesztették újra a közösségi kertek mozgalmát is, melynek köszönhetően nem csak Budapesten, de az ország más városaiban is létrehoztak olyan zöld területeket, ahol az emberek együtt gondoskodhatnak kis parcellákról, és közösen kertészkedhetnek, ezzel megtapasztalva az ültetés, növénytermesztés szépségeit, és közös élményeket is szerezhetnek.
A közösségi kertek olyan helyek, ahol egy közösség együtt kertészkedik. Leggyakrabban mindenkinek van egy kicsi saját parcellája, ami fölött szabadon rendelkezik, a fennmaradó részről pedig a közösség tagjai együtt döntenek, tudtuk meg Kling Ferenctől, a Grundkert közösségi kert egyik koordinátorától.
Anyajegy a nyakon: mit árul el rólad a helye?
– Mivel a parcellák valóban nagyon kicsik – általában 8-10 négyzetméteresek, vagy még kisebbek –, a közvélekedéssel ellentétben ezek a helyek nem elsősorban a növénytermesztésről, hanem a közösségről, hasonló érdeklődésű emberek közös időtöltéséről szólnak – magyarázta a kert koordinátora.
Közösségteremtési szándék
Eredetileg a közösségi kertek inkább városi kertek voltak, az 1. és 2. világháború idején terjedt el a városi kertészkedés az élelmiszerhiány enyhítésére, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és az Egyesült Királyságban.