A közösségi kertek olyan helyek, ahol egy közösség együtt kertészkedik. Leggyakrabban mindenkinek van egy kicsi saját parcellája, ami fölött szabadon rendelkezik, a fennmaradó részről pedig a közösség tagjai együtt döntenek, tudtuk meg Kling Ferenctől, a Grundkert közösségi kert egyik koordinátorától.
– Mivel a parcellák valóban nagyon kicsik – általában 8-10 négyzetméteresek, vagy még kisebbek –, a közvélekedéssel ellentétben ezek a helyek nem elsősorban a növénytermesztésről, hanem a közösségről, hasonló érdeklődésű emberek közös időtöltéséről szólnak – magyarázta a kert koordinátora.
Közösségteremtési szándék
Eredetileg a közösségi kertek inkább városi kertek voltak, az 1. és 2. világháború idején terjedt el a városi kertészkedés az élelmiszerhiány enyhítésére, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és az Egyesült Királyságban. Olvass még a témában
– Később a hippi mozgalmak idején az 1970-es években már inkább a közösségteremtés szándékával indítottak kerteket a városokban. Ezek a ma is működő közösségi kertekhez már teljesen hasonlóak voltak. Magyarországon viszont csak a 2010-es években indult el a közösségi kertek mozgalma, de Budapesten mára körülbelül kéttucat kert nyílt, és vidéken is számos helyen vannak ilyen kertek – fogalmazott Kling Ferenc.
A fővároson kívül közösségi kerteket vannak az ország számos városában: Kecskeméten, Debrecenben, Győrben és Pécsen is.
– Budapesten Kispesten az önkormányzat is felkarolta ezt az ügyet, így mára ott öt közösségi kert nyílt. Több kerületben különböző fenntartók működtetnek közösségi kerteket. A Városi Tanya egyesület és a Kortárs Építészeti Központ többet is, a ZUG -Zuglói Közösségi Kertekért Egyesület egyet, a Grundkert pedig évek óta informális csoportként a legcivilebb kert, egyesületté alakulásunk éppen folyamatban van. Kerületek szerint a 3., 7., 8., 9., 10., 11., 14., 19. és 22. kerület büszkélkedhet közösségi kertekkel, Soroksáron pedig folyik egy kert alapítása – tudtuk meg a Grundkert koordinátorától.
A közösségi kertekbe általában hatalmas a túljelentkezés, ezért a legtöbb kertben már a szezon elején meghirdetik a szabad helyeket, és sorsolással döntenek a jelentkezők közül. Más helyeken motivációs levelet kérnek, vagy közösségi döntéssel, ajánlás alapján lehet bekerülni, de egyes helyeken előfordul, hogy a csatlakozás feltételeként közösségi munkát várnak el a jelentkezőktől.
A legtöbb közösségi kertben magánszemélyek lehetnek tagok, 18 éves kor felett. A feltétel a tagsági díj megfizetése és az, hogy a parcella folyamatosan gondozva legyen. – Ennél optimálisabbnak tartom a saját szabályzatunkat, a Grundkert szabályzatát. Nálunk egyesületek is kaphatnak parcellát, illetve a tagság fontos feltétele, hogy a közös munkákból mindenkinek egyaránt ki kell vennie a részét. Ezáltal a többi kertnél nagyobb hangsúlyt fektetünk a közösségre, a tagok együttműködésére is – magyarázta a kert munkatársa.
