A 2010-es évek sok olyan dolgot hoztak magukkal, melyek a közösségi megosztás gondolatán alapulnak. Ebben a szellemben élesztették újra a közösségi kertek mozgalmát is, melynek köszönhetően nem csak Budapesten, de az ország más városaiban is létrehoztak olyan zöld területeket, ahol az emberek együtt gondoskodhatnak kis parcellákról, és közösen kertészkedhetnek, ezzel megtapasztalva az ültetés, növénytermesztés szépségeit, és közös élményeket is szerezhetnek.
A közösségi kertek olyan helyek, ahol egy közösség együtt kertészkedik. Leggyakrabban mindenkinek van egy kicsi saját parcellája, ami fölött szabadon rendelkezik, a fennmaradó részről pedig a közösség tagjai együtt döntenek, tudtuk meg Kling Ferenctől, a Grundkert közösségi kert egyik koordinátorától.
– Mivel a parcellák valóban nagyon kicsik – általában 8-10 négyzetméteresek, vagy még kisebbek –, a közvélekedéssel ellentétben ezek a helyek nem elsősorban a növénytermesztésről, hanem a közösségről, hasonló érdeklődésű emberek közös időtöltéséről szólnak – magyarázta a kert koordinátora.
Közösségteremtési szándék
Eredetileg a közösségi kertek inkább városi kertek voltak, az 1. és 2. világháború idején terjedt el a városi kertészkedés az élelmiszerhiány enyhítésére, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és az Egyesült Királyságban.
– Később a hippi mozgalmak idején az 1970-es években már inkább a közösségteremtés szándékával indítottak kerteket a városokban. Ezek a ma is működő közösségi kertekhez már teljesen hasonlóak voltak. Magyarországon viszont csak a 2010-es években indult el a közösségi kertek mozgalma, de Budapesten mára körülbelül kéttucat kert nyílt, és vidéken is számos helyen vannak ilyen kertek – fogalmazott Kling Ferenc.
A fővároson kívül közösségi kerteket vannak az ország számos városában: Kecskeméten, Debrecenben, Győrben és Pécsen is.
– Budapesten Kispesten az önkormányzat is felkarolta ezt az ügyet, így mára ott öt közösségi kert nyílt. Több kerületben különböző fenntartók működtetnek közösségi kerteket. A Városi Tanya egyesület és a Kortárs Építészeti Központ többet is, a ZUG -Zuglói Közösségi Kertekért Egyesület egyet, a Grundkert pedig évek óta informális csoportként a legcivilebb kert, egyesületté alakulásunk éppen folyamatban van. Kerületek szerint a 3., 7., 8., 9., 10., 11., 14., 19. és 22. kerület büszkélkedhet közösségi kertekkel, Soroksáron pedig folyik egy kert alapítása – tudtuk meg a Grundkert koordinátorától.
A közösségi kertekbe általában hatalmas a túljelentkezés, ezért a legtöbb kertben már a szezon elején meghirdetik a szabad helyeket, és sorsolással döntenek a jelentkezők közül. Más helyeken motivációs levelet kérnek, vagy közösségi döntéssel, ajánlás alapján lehet bekerülni, de egyes helyeken előfordul, hogy a csatlakozás feltételeként közösségi munkát várnak el a jelentkezőktől.
A legtöbb közösségi kertben magánszemélyek lehetnek tagok, 18 éves kor felett. A feltétel a tagsági díj megfizetése és az, hogy a parcella folyamatosan gondozva legyen. – Ennél optimálisabbnak tartom a saját szabályzatunkat, a Grundkert szabályzatát. Nálunk egyesületek is kaphatnak parcellát, illetve a tagság fontos feltétele, hogy a közös munkákból mindenkinek egyaránt ki kell vennie a részét. Ezáltal a többi kertnél nagyobb hangsúlyt fektetünk a közösségre, a tagok együttműködésére is – magyarázta a kert munkatársa.
Számos előnnyel járnak
A közösségi kerteknek számos előnyük van: összehozzák az embereket, élményeket adnak – az együtt termelés és a közösség élményét –, emellett pedig egészséges élelmiszerhez juttatják a termelőket.
– Minden közösségi kert vegyszermentes, javítják a kertészkedők lelki egészségét, felelősségvállalást tanítanak, a döntéshozatal során állampolgári részvételi tapasztalatot adnak. A közösségi kertek programjai is nagyon változatosak, általában tavasztól őszig a növények életciklusához igazodnak: tél végén tipikusan a magbörzékkel kezdődnek, tavasszal közös ültetés, napéjegyenlőséghez és napfordulóhoz kötődő ünnepek, népszokások felelevenítése, nyár végén és ősszel közös betakarítás, esetleg tartósítás, befőzés és hasonló rendezvények várják a kertészeket – mondta el Kling Ferenc.
A Grundkert az elmúlt télen klubsorozatot is tartott, melyen a különböző fenntarthatósági/környezettudatossági témákat járták körbe a kertészekkel a koordinátorok. Ezen kívül minden kert a saját preferenciái szerint egyéb jeles napokat – költészet napja, népmese, zenei ünnepek, a tagok születésnapja, a kertek születésnapja és évfordulói, illetve a lakókörnyezet számára fontos, például kerületi vagy az utcák-terek névadóihoz kapcsolódó ünnepeket – is megünnepel.
– Tavaly ősszel indult útnak a Közösségi Kertek Éjszakája rendezvény is, amelyen a budapesti kertek fele vett részt, de idén máris több kert jelezte csatlakozási szándékát. Nálunk például a következő nagyobb esemény a Grundkert alapításának ötödik évfordulója lesz – tette hozzá a kert koordinátora – , a tavaszi napéjegyenlőséghez kapcsolva márciusban.
Modern városi színtér
A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) is üzemeltet közösségi kerteket a fővárosban, az ő elmondásuk szerint ezek a közösségi kertek élő zöld felületek a város szövetében, amelyek sokféle funkciót látnak el: közösségi események, a környezetvédelem, egészségmegőrzés, oktatás és a közösségi kultúra modern városi színterei.
A szervezettől megtudtuk, hogy a közösségi kertek, tradicionálisan az angolszász országokban jöttek létre először. Míg a 20. század elején és a két világháború idején elsősorban az élelmiszerhiány okozta éhínség enyhítésére szolgáltak a közösségi kertek, az 1980-as években már inkább a nagyvárosok lepusztult kerületeinek elhanyagolt, elvadult, üres telkeinek felújításával, újraépítésével, egyfajta gerilla mozgalomként valósultak meg.
Angliában az első közösségi kertek vidéken alakultak meg a 19. század végén, melyekben a nagyüzemi gazdálkodás kialakulása miatt föld nélkül maradt földművesek tevékenykedtek, míg az Egyesült Államokban zömében a nagyvárosok üresen álló, elhanyagolt ingatlanain. A 80-as évek végére New York-ban például annyira népszerűek lettek a Lower East Side-on, fiatal művészek kezdeményezésére megalakult első közöségi kertek, hogy a korábban kiüresedett városrészbe kezdtek visszatelepülni a lakók, menő vállalkozások újítottak fel és béreltek ki irodákat, így az ingatlanárak az egekbe kezdtek szökni. Rudolf Giuliani polgármester arra irányuló törekvése, hogy a korábban használaton kívüli, akkorra már komoly eszmei és pénzben is mérhető értékben mérhető terméshozammal rendelkező kerteket visszavegye a helyiektől és értékesítse hatalmas civil ellenállásba ütközött, amelyet az USA Agrárminisztériuma is támogatott. A polgármester végül meghátrálni kényszerült és New York után az Egyesült Államok számos más nagyvárosában is egyre-másra nyíltak a kertek.
A KÉK becslései szerint Budapesten jelenleg nagyjából 40 közösségi kert működik, melyek közül a 8. kerületben található Leonardo Kertet, a 11. kerületi Csárdás Kertet, a 9. és 20. kerület határán elhelyezkedő Kerthatár Kertet, a 7. kerületben a Kisdiófa Kertet és a 9. és 19. kerület határán elhelyezkedő Ibis Kertet is ők üzemeltetik, melyek összterülete 5920 m2 nagyságú.
Van, aki meditációként éli meg a kertészkedést
A szervezet közösségi kert programjában résztvevő városi kertészek szerint közösségi kertben kertészkedni remek szórakozás, képes arra, hogy tökéletes kikapcsolódást nyújtson az embereknek, vannak, akik a kertben való tevékenykedést egyenesen egy fajta meditációként élik meg. A kertekben gyakoriak a kertészkedők és a bárki számára ingyenesen látogatható programok is: sor került már közös jógázásra, de parcellát művelő, a civil életükben színészként dolgozók által szervezett kulturális előadásokra is.
Rendszeresek a közös főzések, és természetesen a kertészkedéssel kapcsolatos, ismeretterjesztő rendezvények. A KÉK szerint a közösségi kertek nem pusztán kellemes és hasznos időtöltést jelentenek egy kisebb közösség számára egy elhagyott városi terület alternatív hasznosítása révén, hanem olyan csomópontokként is tudnak funkcionálni, amelyek talaján például a körforgásos és a megosztáson alapuló gazdasághoz kapcsolódó megoldások elterjedhetnek a köztudatban. A kerteknek köszönhetően tisztábbá válik a városi levegő, csökken a „hőszigetek” kialakulásának lehetősége, ezáltal az emberi szervezetnek – a klímaváltozás okozta – megterhelése is jelentősen csökkenthető.
A KÉK közösségi kertek programjához bárki csatlakozhat, kertészeti előképzettség és tapasztalat hiányában is, életkorra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. Fiatalok vagy idősebbek, családosok vagy egyedülállók mind megtalálhatják a helyüket a kertközösségben.
A szórakozás és a közösséghez tartozás mellett természetesen feladatokkal is jár az, ha valaki csatlakozik egy közösségi kerthez, hiszen ezzel vállalni kell a közös használatra kijelölt parcellák, földterületek gondozásában való részvételt, a kertközösség által használt kerti létesítmények, például a szerszámoskamra, a kerti bútorok és hasonlók építésében és szépítésében való közreműködést is. Itt minden a közösségről szól, de oly módon, hogy az egyéni vágyak és célok sem szenvednek csorbát.
Képek forrása: hannahmariah/depositphotos.com, jbryson/depositphotos.com