A húsvéti tojásfestés és locsolkodás mindenki számára ismert ma is élő hagyományok, ám ezen kívül is vannak az ünnephez köthető, érdekes szokások, melyekről talán még nem is hallottál. Cikkünkben ezeket gyűjtöttük csokorba.
Mátkálás vagy komálás
Magyarország egyes vidékein – főként Zala- és Somogy megyében – élt az a hagyomány, hogy fehérvasárnap, a húsvéti ünnepkör zárónapján komatálat adtak egymásnak a lányok. Ez a szertartás a barátságukat hivatott megerősíteni vagy szimbolikusan megkötni, egyik évben az egyik küldött komatálat a másiknak, majd következő évben a másik viszonozta azt.
A szokás olyan formában is élt, hogy a tálon lévő süteményeket, finomságokat kicserélték, tehát kölcsönösen küldtek egymásnak valamilyen harapnivalót. Az étel mellett bort és hímestojást is adtak egymásnak a lányok, és versikével is köszöntötték egymást. Más területeken pedig a lányok annak a fiúnak küldték a komatálat, aki táncpartnerük volt a farsangi időszakban, mintegy köszönetképp.
Forrás: netfolk.blog.hu
Kiszeégetés
A régiek a hagyomány szerint a húsvét előtti virágvasárnap egy lányruhába öltöztetett szalmabábut vittek el a falu szélére, ahol a bábut elégették, majd a folyóba dobták.
A népszokás a betegségek, rossz szellemek, bajok elűzését szimbolizálta.A kiszeégetés hagyománya sok helyen ma is él: gyakran óvodás, iskolás gyerekekkel is megismertetik.
A népszokás a tél elűzéséhez is kapcsolódik, a gyerekek különböző télkergető-tavaszváró mondókát mondanak, miközben elégetik az emberméretű kiszebabát, közben pedig papírból, gallyakból készült saját bábjaikat is a tűzre dobják.
Villőzés
A villőzés hagyomány a kiszézéssel fonódik egybe. A népszokás szerint, miután a kiszebábut elégették, és vízbe dobták, a lányok fűzfaágakat törtek, ezeket nevezik villőnek. Majd tojásokkal és színes szalagokkal díszítették fel a villőket, és körbejárták a falut: minden házba bekopogtak, s ahonnan választ kaptak, ott énekeltek a háziaknak.
Ezután a háziasszony kiment a lányokhoz, és hímestojást adott nekik. A népszokás többféle módon, apró eltéréssel élt hazánk különböző tájain, összefüggésbe hozták a lányok férjtalálásával, a jószágok gyarapodásával és a tavasz eljövetelével is.
Forrás: felvidek.ma
Barkaszentelés
Bár a húsvéti dekoráció szinte elengedhetetlen kelléke a barka, azt már kevesen tudják, hogy honnan is ered a hagyomány. A barka a tavaszi megújulás jelképe, a barkaszentelés pedig szintén a húsvét előtti virágvasárnaphoz köthető, mely Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe.
Egészen a 6.századtól fogva körmenettel emlékeztek Jézusra, és a menet résztvevői pálmaágakat fogtak, melyek megvédték őket az időjárás viszontagságaitól.
A barka mint a pálma helyettesítője jelenik meg a magyar hagyományokban, és bár maga a barkaszentelés egyházi hagyomány, népszokások is kötődnek hozzá, hiszen úgy tartották, a barka segítségével levehető a rontás, betegségek elűzésére, villám elhárítására használták, a kertben leszúrva a férgek elhajtására volt hivatott.
Fadíszítés
Bár Magyarországon is él a tojásfestés hagyománya, a hímestojásokat vagy barkára aggasztjuk és felhasználjuk a dekoráció részeként, vagy a locsolóknak adjuk.
Németországban nem aprózzák el a dolgot, ugyanis bevett szokás, hogy a kert legszebb, legnagyobb fáját húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ehhez pedig bizony nem elég néhány színes tojás – szélsőséges esetben akár több ezer tojás is felkerülhet a fára.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!