Rossz a magyar munkamorál? Változtass vagy leváltanak!

Írta: ,

A munkahelyi stresszt és problémákat nem lehet, de főként nem szabad sokáig tünetmentesen kibírni. Előbb-utóbb érződni fog a viselkedéseden és főként meglátszik a munkádon, ha valami nem kerek. A lényeg, hogy te ismerd fel elsőként és te magad találj rá megoldást, hogy megőrizhesd a kontrollt a saját életed felett.

A jelenlegi magyar munkakultúra – tisztelet a becsülendő kivételnek – szerves része a sokszor végletekig fokozódó stressz és nagyon gyakori a munkahelyi pszichoterror. Magyarország a Balkán kapujában, több nagyon különböző kultúra kereszteződésében fekszik, ezek hatása életünk minden területére beszivárog. Nem vagyunk olyan fegyelmezettek és pontosak, mint a germánok, nem vagyunk olyan lazák, mint a szlávok és nem vagyunk olyan temperamentumosak sem, mint a latinok. Cserébe mindegyik hatással van saját karakterünkre.

Munkapszichológiai kutatások szerint sokkal többet stresszelünk a kelleténél, munkamorálunk ingadozó és főként a személyes kapcsolatok erejében hiszünk és nem az érdem szerinti előmenetelben. Ezzel párhuzamosan a versengésben megmutatkozó attitűdünk a vagy/vagy elvén működik: ahhoz, hogy én érvényesüljek, le kell győznöm a másikat. (Ellentétben pédául a keleti kultúrák és/és filozófiájával, miszerint én attól csak erősebb leszek, ha nálam is erősebb társaim vannak.)

Nem csoda hát, hogy a magyar munkaerőpiacnak állandó jelenségévé vált a bizonytalan munkahelyi légkör és az állandó stressz, olykor tisztességtelen versengés. Azt is tudjuk, hogy a negatív stressz egészségromboló hatásai az egyéni teljesítmény csökkenésétől a munkaképtelenségig fokozódhatnak, a munkáltatók pedig a fluktuáció növekedését és a munkaerő elvándorlását is kockáztatják.

Európa-szerte igen drága mulatság a munkahelyi stressz (átlagosan a magyar GDP hatszoroságba kerül), hazánkban viszont éves szinten 1000 milliárd forintra rúg a munkahelyi stresszfaktor miatti GDP-kiesés: a hiányzások majd’ 60%-a a munkahelyi feszültségek miatt van.

Magyarországon a HR szakma eszköztára már sok tekintetben nyugati színvonalú, ehhez képest a hazai vállalatok többsége még mindig nagyon kevés megoldással él a munkaerő megtartása és megfelelő motiválása terén. Emellett szinte biztos, hogy az újabb generációkat (Y, Z) más módszerekkel lehet megtartani és ösztönözni: ezek a technikák pedig a munkavállaló komfort-érzetével vannak szoros összefüggésben.

A felismerés, hogy mérgező környezetben dolgozol, még nem elég. El is kell hinned, hogy ezen muszáj változtatni, de főként azt, hogy ezen elsősorban TE tudsz változtatni. Kár azt várni, hogy a vállalat, a főnököd, a kollégáid  vagy az őrangyalod megoldja a helyzetet helyetted. Sokszor a környezeted észre sem veszi, hogy milyen állapotba kerültél a munkahelyi feszültségek miatt.

Amiért mindenképpen érdemes átgondolnod, hogy mit lépsz:

  • csak addig van szükség a munkádra, amíg „kifizetődő” vagy, tehát amíg jól teljesítesz: logikus, hogy utána lecserélnek;
  • a fokozódó stressz miatt beszűkül az ítélőképességed és nehezebben tudsz jó döntéseket hozni;
  • az elhanyagolt problémák további konfliktusokat okoznak, amelyek végül a munkavégzés ellehetetlenítéséig mérgezhetik a teljesítményedet;
  • a stressz és az elmérgesedő munkahelyi kapcsolatok legkárosabb hatása, hogy végül elhiszed, hogy rossz vagy és önmagadhoz is így fogsz viszonyulni, eképpen fogsz viselkedni is;
  • az emberek hajlamosak az általuk nem kedvelt másikat viselkedése alapján jellemével azonosítani, tehát megváltozott viselkedésedet jellemtorzulásnak fogják érzékelni és a munkád minőségét ez alapján ítélik meg (tehát haszontalan igyekszel jobban teljesíteni, nem feltétlenül fogják érzékelni);
  • amikor már nem tudod befolyásolni a magadra és a munkádra vonatkozó véleményeket, kontrollvesztést élsz át és szinte észrevétlenül juthatsz el a teljes kiégésig, ahonnan nagyon szűk a visszafelé vezető ösvény.

Egyértelmű, hogy addig kell cselekedni, amíg még az irányítás a Te kezedben van:

  • légy őszinte magaddal és derítsd ki, mi okozza a feszültséget (túlterhelés, kompetencia-hiány, összeférhetetlenség a munkahelyi kapcsolatokban, státusproblémák, a munka roszz ár/érték aránya stb.);
  • írd össze a számodra fontos értékeket és rangsorold őket;
  • mérd fel erősségeidet és térképezd fel erőforrásaidat;
  • nagyon pontosan határozd meg közép- és rövid távú céljaidat;

Ha mindez megvan, rakd ki a puzzle-t:

  • ez a munkahely és munkakör illeszkedik-e a terveidbe, hozzájárul-e fejlődésedhez, azaz érdemes-e küzdeni a stressz és a feszültség ellen?
  • ha a válasz nem, egyszerűen odébb kell állni, mert világos, hogy nem a saját utadat járod, ez a történet nem rólad szól;
  • ha viszont igen, akkor meg kell találnod a saját hatékony megküzdési stratégiáidat.

Hogyan tudod legyőzni a mumust?

  • elsősorban belülről kell megerősödnöd, ehhez szükség esetén kérj segítséget;
  • az erőt meg is kell mutatni, tehát húzz világos határokat, amit a munkakörnyezeted is érzékel;
  • a határokon belül törekedj a következetességre és a lehető legmagasabb színvonalú munkára;
  • tanulj meg profi módon kommunikálni, mert a problémák 90%-a ezen múlik.

Sorolhatnánk még a technikákat, egy a lényeg: ne engedd ki a kezedből az irányítást, mert helyetted más nem tudja és nem is akarja megoldani a munkahelyi nehézségeket. Változz és változtass – különben leváltanak!