A barátkozás alapja lehet a közelség
Gondoljunk vissza akár az életünk során kialakított barátságokra. Milyen gyakran kezdődtek ezek a kapcsolatok egyszerűen azért, mert a másik személy ott volt a közelünkben, mert ismerőssé vált számunkra? Hány olyan embert tudunk barátunknak, akikkel szándékosan, közös érdeklődési körök révén ismerkedtünk össze, és hányan vannak, akik csak úgy véletlenül kerültünk közel egymáshoz – legyen szó iskolatársról, munkatársról, vagy akikkel hobbik vagy közös tevékenységek során hozott össze minket a sors?
Természetesen számos más oka is lehet annak, hogy többek között az ilyen jellegű kitettség során barátságokat kötünk. Úgy tűnik azonban, hogy az ismerősség jelensége ebben fontos szerepet játszik. A szomszédban lakó vagy akár a szomszéd asztalnál ülő embereket ismételten látjuk, s ahogy egyre ismerősebbé válnak számunkra, úgy érezhetjük magunkat jobban, és viszonyulhatunk hozzájuk pozitívabban. Ezáltal nagyon kedvet kaphatunk, hogy beszélgetést kezdeményezzünk, és végül kapcsolatot kezdjünk kialakítani velük.
Az ismerősségi hatás vizsgálata során szociálpszichológusok úgy találták, minél közelebb laknak egymáshoz a diákok egy kollégiumban, annál valószínűbb, hogy barátságot is kötnek. A vizsgálatban a diákok 41 százaléka barátkozott a szomszédjával, míg kevesebb mint 25 százalékuknak volt olyan barátja, aki néhány ajtóval arrébb lakott, és csak 10 százalékuk barátkozott valakivel a folyosó végéről. Olvass még a témában
