Jobban kedveled, akit gyakrabban látsz. De miért is?

Jobban kedveled, akit gyakrabban látsz. De miért is?

Címlap / Életmód / Lélek / Jobban kedveled, akit gyakrabban látsz. De miért is?

Az ismerősség szerepe a vonzalomban – az „ismerősségi hatás”, mint kapcsolataink formálója.

Minél ismerősebbnek hat számunkra valami, annál jobban kedveljük. Ez az úgynevezett kitettség hatásaként jöhet létre. Emellett úgy tűnik, hajlamosabbak is vagyunk szoros kötődési kapcsolatokat kialakítani azokkal az emberekkel, akiket gyakrabban látunk. Az alábbi cikk az ismerősségi hatás (propinquity effect) jelenségét kívánja bemutatni.

A pszichológiában rendre felmerülő kérdés a vonzódás témaköre – miért kedvelünk egyes embereket, és másokat miért nem? A témában folytatott több évtizedes kutatási eredmények ellenére még mindig nem kézzelfogható, hogy pontosan mi az, ami két ember között létrehozza vagy megteremti azt a bizonyos kémiát. Azonban egyre inkább úgy tűnik, az ismerősség és közelség jelensége fontos szerepet játszik a vonzalom kérdésében. Azaz, hogy minél többször vagyunk kitéve valamely ingernek, annál inkább hajlamosak vagyunk megkedvelni azt.

Kutatók tesztelték is ennek a kitettségnek a hatását, oly módon, hogy megkérték az embereket, nézzenek rá különböző ingerekre (szimbólumok, nem létező szavak, festmények, alakzatok), majd számoljanak be az ingerekkel kapcsolatos érzéseikről.

Az alanyok minél többször kerültek kapcsolatba egy ingerrel, az annál ismerősebbé vált számukra. Ennek megfelelően pedig nagyobb arányban számolnak be arról, hogy az számukra tetsző, és hogy az inger hatására pozitív érzelmeik támadtak. Bizonyos körülmények között ez tudattalan folyamatok eredményeként is létrejöhet.

A gyakori találkozások növelik a szimpátiát?

Ez a kitettségi hatás a való életben is számtalanszor érint bennünket – legyen szó akár egy új dal meghallgatásáról vagy az aktuális divat megfigyeléséről. Könnyen lehet, hogy elsőre nem tetszik a dal vagy az adott trend, de a folyamatos kitettség hatására egyre jobban hozzászokunk, majd azon kapjuk magunkat, hogy elfogadjuk, sőt, talán még meg is kedveljük.

Az ilyen jellegű kitettség hatása az emberi kapcsolatok esetén is működik. Azaz, minél ismerősebbé válik számunkra valaki, annál hajlamosabbak vagyunk megkedvelni az illetőt.

Ez leginkább olyan emberekkel esik meg, akikkel gyakran találkozunk – például a szomszédainkkal vagy a munkatársainkkal. A jelenség olyannyira gyakori, hogy a pszichológusoknak az úgynevezett ismerettségi hatásként definiálják, amely arra utal, hogy az emberek hajlamosak kötődést (barátságot vagy romantikus kapcsolatot) kialakítani azokkal az emberekkel, akikkel gyakran találkoznak.

bernardbodo/istockphoto.com

A barátkozás alapja lehet a közelség

Gondoljunk vissza akár az életünk során kialakított barátságokra. Milyen gyakran kezdődtek ezek a kapcsolatok egyszerűen azért, mert a másik személy ott volt a közelünkben, mert ismerőssé vált számunkra? Hány olyan embert tudunk barátunknak, akikkel szándékosan, közös érdeklődési körök révén ismerkedtünk össze, és hányan vannak, akik csak úgy véletlenül kerültünk közel egymáshoz – legyen szó iskolatársról, munkatársról, vagy akikkel hobbik vagy közös tevékenységek során hozott össze minket a sors?

Természetesen számos más oka is lehet annak, hogy többek között az ilyen jellegű kitettség során barátságokat kötünk. Úgy tűnik azonban, hogy az ismerősség jelensége ebben fontos szerepet játszik. A szomszédban lakó vagy akár a szomszéd asztalnál ülő embereket ismételten látjuk, s ahogy egyre ismerősebbé válnak számunkra, úgy érezhetjük magunkat jobban, és viszonyulhatunk hozzájuk pozitívabban. Ezáltal nagyon kedvet kaphatunk, hogy beszélgetést kezdeményezzünk, és végül kapcsolatot kezdjünk kialakítani velük.

Az ismerősségi hatás vizsgálata során szociálpszichológusok úgy találták, minél közelebb laknak egymáshoz a diákok egy kollégiumban, annál valószínűbb, hogy barátságot is kötnek. A vizsgálatban a diákok 41 százaléka barátkozott a szomszédjával, míg kevesebb mint 25 százalékuknak volt olyan barátja, aki néhány ajtóval arrébb lakott, és csak 10 százalékuk barátkozott valakivel a folyosó végéről.

Az ismerősség szerepe a vonzalomban

Az ismerősség vonzalomban betöltött szerepével kapcsolatban ettől függetlenül felmerülhet némi fenntartás. Ha valakivel ismételten negatív interakciókat élünk át, az ismertség természetesen nem írja felül ezeket a tapasztalatokat.

Az idő nem tesz szimpatikusabbá egy esetlegesen goromba szomszédot, ha rendre gorombán nyilvánul meg az irányunkban. Úgy tűnik továbbá, hogy az ingereknek való puszta kitettséget vizsgáló tanulmányokban a szimpátia körülbelül 10-20 „alkalom” után éri el a platót – ezután a túlzott kitettség végül akár csökkentheti is a kedvelést vagy a vonzalmat. (Hasonlót élhetünk át egy sokadjára újrahallgatott dal esetén, ami egy idő után idegesítővé válhat.)

Ennek egy változata tehát kapcsolatainkban is előfordulhat. Lehet, hogy jobban kedveljük az embereket, ahogy egyre ismerősebbé válnak számunkra, de ha valóban megismerjük őket, a puszta kitettségnek onnantól már nem lesz szignifikanciája – nagyobb eséllyel vesszük inkább természetesnek az interakciókat.

Természetesen, mint a legtöbb kapcsolatainkat alakító hatás, ez sem kizárólagosan általánosítható. Pusztán egy érdekes jelenség, amely életünk során befolyásolhatja kapcsolataink alakulását.

VIDEO 10 ecset, ami nélkül lehet sminkelni, de nem érdemes

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!