A netes ismerkedést kipróbálók vagy rengeteg jófej ember megismeréséről, vagy sikítófrászról számolnak be. Az arany középút ebben az esetben mintha nem létezne. A nők túlnyomó többsége kellemetlen élményeket szerez, és befejezi az online kalandozást. Íme néhány személyes magyarázat, amelyből mindannyian tanulhatunk:
1. Egy idő után azt éreztem, hogy megszűnök létezni és a profilom átveszi a helyemet.
“Az adatlapokat nézve igyekeztem megfelelni a nekem tetsző srácok elvárásainak. Ha kinéztem magamnak valakit, megnéztem kit keres, milyen típust szeret, mik nála a kizáró okok és ehhez igazítottam az adatlapomat. Olyan görcsösen akartam megfelelni, hogy a végén már sehol sem volt a valódi énem. Amikor ezt felismertem töröltem magam. Újra önmagam akartam lenni.” (Detti, 24)
2. Nem volt spontaneitás, nem voltak pillangók a hasamban.
“Kicsinált az a tervszerűség és teszt-szerűség, amellyel a többség online ismerkedik. Mintha egy vizsgán ülnél… Nem volt spontaneitás a levelekben, csak ellenőrző kérdések és kutakodás. Töröltem magam, mert inkább ismerkedek kevésbé tökéletessel, de természetessel.” (Andi, 32)
3. Minden olyan erőltetett!
“Kényszeresen kérdezel, kényszeresen válaszolsz, ha nem kérdezel, vagy nem válaszolsz, újabb kérdéseket kapsz az elmaradt kérdések és válaszok miatt. Úgy teszel mintha szuperlaza lennél, de valójában görcsölsz, mert persze fogalmad sincs, hogy kivel álltál szóba.” (Glória, 38)
4. “Rengeteg időt és koncentrációt igényel.”
“Az online ismerkedés, olyan mintha egy webshopban vásárolnál. Regisztrálsz, válogatsz, órákon át, összehasonlítasz, mérlegelsz és egyeztetsz vég nélkül. Így az élettől is elmegy a kedved, nemhogy a romantikától!” (Kinga, 28)
5. A többség szánalmas lúzer!
“Több oldalt is kipróbáltam, de a pasik szerintem vagy csak szexért regisztrálnak az ilyen oldalakra, vagy azért, hogy a saját sikertelenségüket elleplezzék egy náluk sikeresebb nő behálózásával. Rengeteg béna srác akar menőnek látszani, aztán eltartatná magát veled, vagy pótmamájának fogadna. Hát köszönöm nem, akkor inkább egyedül.” (Anett, 32)
6. Zaklattak.
“Idióta voltam, ritka családnévvel. El is árultam az egyik levelező partneremnek, és persze azt is, melyik kisvárosban élek. Miután elutasítottam a közeledését zaklatni kezdett. A rendőrségen zártuk le az ügyet.” (Bori, 22)
7. A szia után jött: a te hogyan szereted?
“A többség egyáltalán nem akar ismerkedni, köszönéssel, sőt gyakran anélkül rögtön azt akarja tudni, mit hogyan csinálok az ágyban. Vagy azon kívül. Egy darab húsnak éreztem magam.” (Villő, 27)
8. Napi 40-50 levélből alig 2-3 volt értékelhető.
“A többség szimplán megkérdezte, hogy mennyiért elégíteném ki ilyen vagy olyan módon. Az értelmesebbje pedig egyforma leveleket küldözget minden nőnek, fennmaradó néhány kivételre érdemes ugyan figyelmet fordítani, de én ilyen áron nem tudtam.” (Margit, 41)
9. A férfiak állatokká válnak a neten!
“Mindannyian tudjuk, hogy akár egy nyilvános helyen is elképesztő beszólásokat kaphatunk, de amit a pasik a neten művelnek az túlmegy minden határon. A legfélénkebbek is pofátlanul követelőző agresszív állatokká válnak. Ha nem küldesz nekik rögtön pucér szelfit, vagy nem tapsolod meg az ő, hasonló tartalmú képüket, azonnal leírnak. És akkor még szépen fogalmaztam.” (Anna, 29)
10. Állandóan közbejön valami
“A netes ismerkedők között különösen magas a kiszámíthatatlan (vagy egyenesen titkos) foglalkozást űző, véletlenül egzotikus helyen ragadt, egyébként persze szupergazdag és nagyon független férfi. Valahogy sosem jönnek el a megbeszélt randira, ha mégis eljönnek csak hétköznap és munkaidőben, este pedig pont sosem tudják felvenni a telefont. Aham…” (Gabi, 35)
11. Egyszer megkérdezték tőlem a hajam hossza miatt, hogy férfi vagyok-e vagy nő
“Én akkor adtam fel amikor az egyikük megkérdezte tőlem, a rövid hajamat látva, hogy férfi vagyok-e vagy nő. Megírtam neki, hogy ha ezt magától nem tudja eldönteni, akkor nincs miről beszélnünk. Azt válaszolta, hogy neki csak fontos a frizura. Társat keresett, de embereket ítélt és dobott el a hajuk alapján.” (Fruzsina, 25)
12. Minden hazugság volt
“Régóta leveleztem már egy nagyon helyes pasival, de a találkozó sosem jött össze. Mindig közbejött valami. Sokáig nem gyanakodtam, rengeteg időt szánt rám, sokat írt, tartalmasat, érdeklődőt. Kezdtem belezúgni. Egyszer megmutattam a képét egy barátnőmnek, aki azonnal felismerte: az egy közepesen ismert angol sportolóról készült. Rögtön írtam a srácnak és megkérdeztem, hogy miért vezetett félre heteken át lopott képekkel. Válaszra sem méltatott, úgy törölte magát. A mai napig nem tudom, kivel leveleztem valójában, kivel osztottam meg a gondolataimat és az érzéseimet. Ahogy azt sem, hogy miért jó az valakinek, ha más érzéseivel játszik.” (Kitti, 30)
13. A legtöbb korombeli férfi sokkal fiatalabb partnert keres”
“47 éves vagyok, egy 5 éves gyerekkel. Szóval, nem egy átlagos középkorú nő. A legtöbb korombeli férfi fiatal csajt keres, vagy olyan nőt, akinek felnőtt gyerekei vannak. Így aztán inkább az 50-es 60-as korosztály keresett meg, de én nem rájuk vágyom. Persze kaptam leveleket pimaszul fiatal, vagy nős pasiktól is, de ők csak kalandot keresnek. Egyikük például egy igencsak intim képpel. Na, akkor fejeztem be az online társkeresést, amikor azt a levelet kinyitottam.” (Petronella, 47)
