Lelkiismeret
Az életünk csodásan alakult, amiért nem ragadtunk ki egy kis ártatlan lelket az éterből - hogy eleget tegyen önzőségünknek azzal, hogy feltétel nélkül szeret minket és idős korunkban gondoskodik rólunk - köszönjük szépen.
Nehézség
Az orvosok azt mondták, kicsi az esélye, hogy gyerekünk lesz, de nem dőltünk kardunkba, elfogadtuk. Aztán 43 évesen a feleségem váratlanul teherbe esett és madarat lehetett volna fogatni velünk, hogy megtörtént a csoda. Sajnos a babáról kiderült, hogy nem lesz életképes és el kellett vetetnünk. Ez borzasztóan megviselt minket, főleg a feleségemet. Évekig jártunk terápiára, teljesen elhatalmasodott rajta a depresszió. Már lassan hetvenévesek vagyunk és szépen élünk, de a gyerek elvesztése hatalmas sebet ejtett a lelkünkön, ami azóta is fáj.
Olvass még a témában
Körülmények
A harmincas éveink rámentek idős rokonok gondozására, amik anyagi nehézségeket is okoztak, illetve mindezek miatt egészségileg sem voltunk a toppon a feleségemmel. Akkoriban egyértelmű volt, hogy az életünkbe nem fér bele egy gyerek, de negyvenen túl nagyon elkezdett hiányozni. Elfogadtuk, a sors nem így akarta, de a mai napig kesergünk emiatt. 55 évesen már összeszorul a szívem, amikor a barátaink a gyerekeikről, unokáikról mesélnek.
A cikk folytatódik, lapozz!
