Ringatás
Hintázni valójában már jóval korábban elkezdenek a kisbabák, még mielőtt az első igazi hintába beültek volna. Mi magunk is sokat ringatjuk, vagyis hintáztatjuk őket a babakocsiban, vagy elalvás előtt, illetve ők is ringatják magukat az ágyukban, vagy egy fotelben, sőt a mászási szakasz elindulásakor is, mikor először négykézláb hintáztatják magukat.
Hintában ülve a gyerekek ugyanezeket az élményeket is újra felelevenítik magukban, ezért is fűződik nagyon pozitív élmény ehhez a játékhoz.
Egyensúly
A hintázás folyamata az egyensúlyozásért felelős központ fejlődésére kifejezetten előnyösen hat. Ez a szerv a belső fülben található, a félkörös csontos ívek félig folyadékkal vannak töltve, így minden egyes mozgásnál ez a folyadékszint-változás ingerli az ideghártyát, ami ez alapján jeleket küld az agyba.
A gyerekek tulajdonképpen ezt a működést tapasztalják ki azzal, hogy sokat hintáznak, vagyis nem csak jól szórakoznak, de közben összehangolják a fülük és az agyuk azon részét, amelyik az egyensúlyért felelős.
Lelki egyensúly
A kisbabákat nagyon sok kudarcélmény éri első éveikben: nem sikerül felállniuk, gyakran elesnek, és nem sokszor tudják mindig megértetni magukat. A hintázás a ritmikus mozgás révén oldja a belső feszültségeket, a szorongást, és segít megnyugodni a babának.
Kifejezetten hatékony lehet a szeparációs szorongás idején, hiszen a hintázás segítségével lelki egyensúlya könnyebben helyrerázódik.
Koraszülöttek
A hintázást sok helyen ajánlják terápiás céllal is, különösen koraszülöttek esetében. Megfigyelésekkel igazolták, hogy ha egy koraszülött csecsemőt minden nap többször hintáztatnak vagy ringatnak, akkor az előbb és biztosabban indul gyarapodásnak.
A koraszülötteknél szinte állandó probléma a kis súly, így az ő súlygyarapodásukra nagyobb figyelmet kell fordítani, mint az időre született kisbabáknál.
Testkép, koordináció
A hintázás folyamán a gyerek lassan megtanulja összehangolni a testrészeit. Idővel rájön, hogyan tudja lökni magát, hogyan érdemes tartani a lábát és hogy melyik a legbiztonságosabb kapaszkodási mód.
A hintázás tehát segít a testrészek összehangolásában, a kisgyerekek saját fizikai képességeinek feltérképezésében és ezek egyre biztosabb használatában, a testrészek és a mozdulatsorok összehangolásában is. 
Tanulási képességek
A hintázást a gyerekek általában mindig szeretik, és egyáltalán nem csak nagyon kis korukban. Jellemzőn 5-6 éves korig nagyon elöl van a kedvenc játékok listáján, és ez nem véletlen. Agyuk ugyanis erőteljes fejlődésnek indul a hintázás hatására.
Ennek egyik mutatója az is, hogy tapasztalatok alapján azok a gyerekek, aki sokat és sokáig hintáztak, azoknak kevésbé lesz tanulási nehézsége. Ezeknél a gyerekeknél ritkább az olvasási, írási vagy számolási készségek problémája.
Félelem a hintától
Nagyon ritkán, de néha mégis előfordul, hogy egyes gyerekek nem szeretnek hintázni, ha pedig mégis felülnek rá, akkor félnek a hintázás érzésétől. Ez lehet, hogy csak egy kezdeti rossz tapasztalat eredménye, például hogy túl erőteljesen próbáltuk először hintáztatni, vagy látott egy másik gyereket a játszótéren, aki számára félelmetesen hintázott.
Ezért érdemes először otthon, finoman megpróbálni a játékszer megszerettetését. Ha nem erről van szó, és esetleg a gyerek egyébként is rosszul reagál a rázkódó babakocsiban vagy az autósülésben, akkor esetleg érdemes kivizsgáltatni, hogy megfelelően egészségesek-e az egyensúlyért felelős szervei. 