Manapság a szimbólumok annyira elszaporodtak, hogy természetesnek tekintjük őket. Mindenütt láthatóak: KRESZ táblákon, ruhák belső címkéin, műszaki cikkeken… A napjainkban használt jelek többsége korai szimbólumokból fejlődött ki, amelyek kialakulása szorosan összefügg az emberi kommunikáció létrejöttével. Az első szimbólumok feltehetően vallási szartartások részeként készültek, vagy kezdetleges térképek jelei voltak.
Francia kártya
A szerencsejátékos élete tele van szimbólumokkal. Sikere vagy kudarca egy kockadobástól vagy egy felfordított kártyalaptól függ.
A négy szín a négy évszakot, a pakli 52 kártyalapja az egy évet kitevő hetek számát jelképezi.
A négylevelű lóhere, a szerencse szimbóluma grafikailag könnyen megjeleníthető.
A „pikk ász” vagy a „szerencsehetes” szintén szerencsét hozó jelképek ‒ az ász az erő és a hatalom kifejezője, a hetes pedig ősidők óta szerencseszám.
Halálfejes zászló
A halálfejet sokszor hozták összefüggésbe a Jolly Rogerrel ‒ ez a kalózzászló neve, amely jelzés az ellenséges hajó számára, hogy adja meg magát a rakományával együtt.
Egyes elméletek az első kalózokat a tengerjáró templomos lovagokkal rokonítják, akiktől a pápa megvonta a támogatást, ezért csavargókká váltak.
A halálfejes zászlót a kalózok nem állandó jelleggel tűzték ki, mert rejtőzködve közlekedtek, nehogy felismerjék és elkerüljék őket.
Viszont amikor már közel jártak a célhajóhoz, felvonták a Jolly Rogert, és figyelmeztető lövést adtak le.
Ha a kiszemelt hajó nem akarta megadni magát, piros zászlót tűztött ki, így jelezve, hogy csak erőszakos támadással próbálhatják bevenni.
Szívek
A Valentin-napi képeslapokon, az édességmárkákon a szeretetet, de általában főleg a szerelmet jelképezi.
Szó szerinti értelmezésben lehet az egészség és a jólét szimbóluma is.
Az „I Love New York” logót Milton Glaser tervezőgrafikus alkotta meg 1977-ben.
Azóta legendává vált, pedig kitalálója csak egy reklámkampányt akart támogatni vele pár hónapig.
Olyan üzeneteket hordoz, mint „Szeretlek”, vagy éppenséggel – „Légy az enyém”.
Tetoválás
Már nagyon régóta az egyéniség szimbóluma, a személyiség kifejezője.
Az ősi időkben a testfestéssel vagy a bőrfelszíni bemetszésekkel jelölték a törzsi hovatartozást, az istenek iránti hűséget, a gonosz és a betegségek elleni védekezést, de esztétikai okokból is tetováltatták magukat.
A „tetoválás” szó a tahiti „tattau” szóból ered, és azt jelenti: „megjelölni”. A tetoválás gyakorlatát az egyiptomiak terjesztették el, és minden kultúra művészetére hatással volt. A minták kultúráról kultúrára eltérőek.
A japánok a színeket és a perspektívát magas szintre fejlesztették. Indiában a kezet és a lábfejet díszítik ezzel a módszerrel: a csipkeszerű, hennával festett minták menyasszonyokon figyelhetők meg.
A tetoválások bandatagságot (pl. motorosoknál) is kifejezhetnek, a csapat iránt érzett hűség jeleként.
Eiffel-torony
Az 1889-ben épült torony, Párizs jelképe mindazt szimbolizálja, ami abban az időben jó volt Párizsban, ugyanis ekkortájt ebben a nagyvárosban vezető szerepet játszott a technika, a szabadidő és a kultúra.
A torony felépülése a turizmus fellendülésével is egybeesett, ezért képe az ajándéktárgyakon és a képeslapokon is megjelent.
Ezt a tornyot könnyen lehetett két és három dimenzióban is ábrázolni, ezért változatos szuvenírek készültek ezzel a motívummal.
Faragott töklámpás
Eredete az ír mítoszban rejlik. Fösvény Jack (Stingy Jack) megtréfálta az ördögöt, ezért kitiltották a mennyből és a pokolból.
Büntetésül éjjelente a földön kellett kóborolnia, miközben csak egy parázsló szén világított neki a sötétben.
A parázsló széndarabot egy kivájt tökbe tette, így kapta a Lámpás Jack nevet. Ezért faragnak az emberek amerikai mintára szerte a világon Halloween (nálunk ez Mindenszentek) ünnepén ijesztő arcú lámpásokat, hogy elriasszák Jacket és a többi gonosz szellemet.
Forrás: Mark Hampshire ‒ Keits Stephenson: Kommunikáció mintákkal ‒ Jelek és szimbólumok (Scolar Kiadó, 2009.)
