Ketten, mint család
Én és a férjem is olyan családból jövünk, ami nem volt túl ideális. Nekem agresszív apám volt, neki alkoholista anyja és úgy döntöttünk, boldogok vagyunk gyerek nélkül is. Ketten is családként gondolunk magunkra, 55 évesek elmúltunk, az otthonunk szép, az életünk nyugodt. Nem bántunk meg semmit.
Állatok
A férjem és én elkötelezett állatvédők és ideiglenes befogadók vagyunk, mi gyerekek helyett az állatokról való gondoskodásban éljük ki anyai-apai ösztöneinket. Azt kell mondjam, ha megnézem, hogy a barátaink mennyi törődést kapnak vissza a gyerekeiktől, egyáltalán nem bánom, hogy mi az állatoknak szenteltük életünket, jutalmazóbb döntésnek tűnik.
Olvass még a témában
A vágy hiánya
Kislányként arra nevelnek minket, hogy majd anyukák leszünk és én mindig azt hittem, velem van a baj, amiért én sosem vágytam erre. Szerencsére találkoztam a férjemmel, akivel 30 éve vagyunk együtt, ő sem akart gyereket soha, sőt, a baráti körünkben is több pár van, akik tudatosan nem vállaltak csemetét. Remélem, a társadalom eljut majd oda, hogy nem tekint ferde szemmel azokra, akikben nincs meg a vágy az utód iránt.
A cikk folytatódik, lapozz!
