Fehérgallér
A fiam három éves volt, amikor egy időre el kellett tűnnöm, mert forró lett a talaj a lábam alatt: pár kollégával sikkasztottunk a cégtől és egy ideig lapulnunk kellett. A feleségem tudott mindent és úgy döntött, felad a rendőröknek, ezért 15 évet ültem. Sosem látogatott, azt mondta, a fiam jobb apát érdemel nálam. Tudom, hogy bűnt követtem el, de a családomért tettem, akkoriban semmi pénzünk nem volt, semmi kilátás saját lakásra. Miután szabadultam, azonnal megkerestem a gyereket, akinek meggyőződése, hogy én hagytam el őt és nem akar hallani rólam. Sokszor próbálkoztam, de nem hajlandó találkozni velem.
Egyedül
Csináltam pár turnust Irakban és Afganisztánban. Amikor itthon voltam, az asszony és a gyerekek megőrjítettek: nem bírtam a zajt, a pörgést, sajnos nem tudtam őket elviselni. Tudom, hogy ez nem az ő hibájuk, de nem tudtam velük lenni, ezért mindig visszamentem újabb küldetésekre. Amikor végleg hazajöttem, rámtört a poszttraumás stressz, olyan erővel, hogy a mai napig szakemberhez kell járnom és gyógyszert kell szednem. Nem lennének biztonságban mellettem, ezért csak távolról támogatom őket.
Olvass még a témában
Megcsalatva
Kiderült, hogy a feleségem az egész házasságunk alatt csalt a legjobb barátommal és a most 18 éves lányom végig falazott neki. Egész életemben miattuk gürcöltem, de otthagytam őket, számomra egyikük sem létezik többé.
A cikk folytatódik, lapozz!
