Ebben a három nőben voltak közös vonások. A tartás, az alázat, a szív és az akarat. Tartás, annak ellenére, hogy életük nem úgy alakult, ahogy az ideális lett volna, alázat a munkájuk iránt, melyet nőként, nő módjára, szívvel-lélekkel végeztek, és a szív, mely együttérzésre képes, ami naggyá tette őket, nem mindennapi akaratuk által.
Diana hercegnő
Számos botrány övezte Diana házasságát, életét, sőt, még ennyi idővel halála után is fény derül olyan dolgokra, olyan találgatások kelnek szárnyra melyek hatására megborzong az ember.
Dianának nem a halála volt az igazi tragédia, hanem az, amilyen körülmények között élni kényszerült.
Szeretettel teli lázadó volt ő, hiszen ő volt az első olyan ember a királyi családban, akit nem érdekelt a politika, ám annál inkább az emberiség, a gyermekek jövője. Láthattuk őt Boszniában, Afrikában, Pakisztánban.
Diana és munkája
Szépsége nem azokon a fotókon látszik, melyeken szép ruhában szépen mosolyog, hanem azokon, melyeken munkáját végezte. Eleinte több mint száz szervezetet támogatott, ám később már csak a számára legfontosabbakat.
Ez pedig egy, a fiatal hajléktalanokat segítő szervezet, a Lepramisszió, a Nemzeti AIDS Alapítvány, egy gyermekkórház, ahol rákbeteg gyermekek gyógyultak, és az Angol Nemzeti Balett voltak.
Diana volt az első híresség, akit lefényképeztek, amint kezet fog egy AIDS-beteggel.
Audrey Hepburn
Kevesen tudják, de ő egy bárónő gyermeke volt. Talán ez, a neveltetés, az, ami finom törékenységét, és egyben lelki erejét adta, ami egyértelműen sugárzott a szeméből.
Ahogy azt is kevesen tudják róla, hogy édesapja elhagyta a családot, lemondott róluk, és nevet változtatott a háború alatt. A háború évei, annak megpróbáltatásai, az „árvaság”, elhagyatottság mély nyomokat hagyott benne.
Kecsességét talán a háború utáni balett-tanulmányainak is köszönhette. Első főszerepe a felejthetetlen Római vakációban volt, amiben Anne hercegnőt alakította, mely tökéletesen testhez álló szerep volt.
Audrey és a gyermekek
Csodálatos filmjei voltak, ám életének legszebb része mégis akkor kezdődött, amikor 1988-ban az UNICEF, azaz az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapjának a jószolgálati nagykövete lett.
Munkájában élettársa segítette, kísérte, John Isaac fényképész. Járt Etiópiában, Szomáliában, Salvadorban, Ecuadorban, Bangladesben és számos más helyen.
2006-ban a brit New Woman magazin olvasói a világ legszebb nőjének választották.
Sissi, az „új Szent Erzsébet”
Ő volt a magyar nemzet védőangyala. A nép imádta, rajongott érte, mely rajongást teljes egészében ki is érdemelt.
Tökéletesen megtanulta a magyar nyelvet, melyet a királyi család eleinte hóbortnak vélt, ám később ennek politikai szerepe is volt, hiszen a kibékíthetetlen ellentétek akár rossz irányt is vehettek volna, ha ő nincs.
Garibaldi egykori tábornoka, Türr István egy egész albumot szentelt Sissinek, melyben ezt írja róla: „Megtanulta a magyar nemzet történetét, a magyar nyelvet, és megszerette magát a nemzetet. Ezáltal lett az ország őrangyala…”
Magyar az, aki szívében magyar
Sissi még anyósával is szembeszállt, pedig enélkül az „engedetlenség” nélkül sem volt felhőtlen a viszonyuk. Inkább nevezhetjük pokolnak. Méltósággal viselte a megaláztatásokat.
Talán ez is közrejátszott abban, hogy azt a népet szerette, melyet anyósa csak „fejőstehénnek”, dacos pórnépnek nézett. 1857 volt a vízválasztó, amikor Magyarországra jött, és olyan ruhát vett fel a pesti polgárbálra, mely a magyar lobogó színeivel volt ékítve: piros rózsás, zöld leveles fehér ruhát.
Sissi szíve akkor már egyértelműen magyar volt, bármi volt is kezdetben az indíttatás. Bár egész Európa elismerte szépségét, mégis a magyaroknak egy kicsit még annál is szebb Sissi…
A nő, mint valódi nő kihaló félben van. Minden korban vannak, voltak olyanok, akik bebizonyították, hogy nincs minden veszve. Sajnos, a mai nők nagy többségére igaz a mondás, hogy „messziről hattyú, közelről liba se”.
Változtatni kellene ezen… több Dianára, Sissire, Audrey-ra lenne szüksége a világnak.
