Régen a háziasszonyok télen kint szárították a ruhákat, még csikorgó hidegben is. Az elmúlt években mintha feledésbe merült volna, hogy a téli hónapokban is lehet kint teregetni, ugyanis nulla fok alatti hőmérsékleten a kiteregetett ruhák odakint remekül száradnak! Mi erre a magyarázat?
A régi háziasszonyok még tudták ezt
Aki gyerekkorában telente nem látta, hogy az édesanyja az egész napra kitett vizes ruhákat megszáradva hozta be a házba, bizonyára nem hisz ebben. Ez érthető, hiszen első hallásra legtöbben azt gondoljuk, hogy a szárítókötélen a víz belefagy a textilbe, amit ha este bevisznek a szobába, lucskos és áporodott szagú lesz. Ez azonban nem így van!
A fagypont alatt kint száradt ruhák friss illatúak és sterilek
A fagyos levegőn száradt ruhák a kötélen valóban megfagynak és megkeményednek. Úgy néznek ki, mint a megfagyott pizza, amit a mélyhűtőből előveszünk: hidegek, merevek és hajlékonyak. Az igazság az, hogy odakint a víz a textilszálak között megfagy, majd szinte teljesen elpárolog.
Pár óra múlva a meleg szobába bevitt fagyos ruhák gyorsan és szagmentesen megszáradnak. Akár a napfényes időben kint száradt holmik, friss illatúak és mikrobáktól mentesek lesznek. A nulla fok alatti hőmérséklet jobban kedvez a szárításnak, mint ősszel és tavasszal a 10-15 fokos időjárás, függetlenül attól, hogy napos vagy csapadékos.
Fagypont feletti hőmérsékleten a víz gőzzé alakul át. Fagy esetén viszont a víz megfagy, és így párolog el. Ennek köszönhetően a ruhák hamarabb megszáradnak, mint a fűtött lakásban, ahol a száradó ruhákból kipárolgó víz miatt a levegő nedvességtartalma megnő, ami lassítja a száradás folyamatát.