A GfK egy idei felmérése szerint a magyar lakosság egyharmada nem tartja magát elég tájékozottnak a pénzügyek terén, és sokan állítják, hogy ennek az egyik oka az, hogy fiatalabb korukban nem kaptak megfelelő pénzügyi nevelést, tájékoztatást, sem otthon, sem az iskolában. A fiatalabb generációk, mint az Y és a Z, főként szüleik negatív pénzügyi tapasztalatait veszik alapul saját életükben, ezért közülük például sokan biztosak abban, hogy soha nem fognak hitelt felvenni, és a bankokban is kevésbé bíznak meg.
Pénzügyi tájékozottság a fiataloknál
A 14-25 éves korosztály tagjai között a középiskolások azok, akiknek a leghiányosabbak a pénzügyi ismeretei, és ők érdeklődnek a legkevésbé a pénzügyek iránt, hiszen szinte egyáltalán nem kell ilyen jellegű döntéseket meghozniuk. Sok szakértő egyetért abban, hogy már erre a korosztályra, sőt a náluk fiatalabbakra is ráférne, hogy pénzügyi oktatást kapjanak, elsődlegesen a családjuktól, de iskolai keretek között is jobban meg kellene őket ismertetni a pénzügyekkel.
Egy 2010-ben készült kutatás szerint, ha a szülők sincsenek pénzügyi tudás birtokában, akkor a gyerekek pénzügyi szocializációja is hiányos lesz, hiszen a szülők nem tudnak mit átadni a gyermekeiknek.
Miért fontos a pénzügyi oktatás?
A kutatások szerint a megfelelő pénzügyi nevelés nem ott kezdődik, hogy a fiatalok megismerik a gazdasági fogalmakat vagy önállóan költségvetéseket, megtakarítási terveket készítenek. A megfelelő pénzügyi oktatás pozitív hatással van arra, hogy felnőttként tudatosabb fogyasztók legyünk, foglalkozzunk azzal, hogy félre tudjunk tenni, legyen megtakarításunk, és még az öngondoskodásra is előnyös hatással van.
Itthon már az alaptanterv részét képezik azok az ismeretanyagok, melyek a pénzügyi kultúra fontosságára, a pénzügyi tudatosságra oktatják a diákokat, de a fiatalokra leginkább a családi minta van befolyással, hiszen többségük még bankot is szülői ajánlásra választ magának.
Pénzügyi nevelés a csemetédnek
Gyermeked pénzügyi nevelését már óvodás korában elkezdheted, akár úgy is, hogy valódi pénz helyett a különböző társasjátékokban használatos játékpénzt kell gyűjtenie, amelyet bizonyos feladatok elvégzése után kaphat meg. Itt nem arra kell gondolnod, hogy házimunkát végeztetsz a 4-5 éves gyermekeddel, hanem eljátsszátok, hogy ő éppen dolgozik például egy óvodában, mint óvónéni, vagy anya-apa hivatását űzi, és ezért kap ő is játék munkabért. Mivel az óvodások főként utánzással tanulnak, ha elviszed magaddal a gyermekedet bevásárolni, a bankba vagy a postára, akkor játszhattok otthon is bevásárlósat, bankosat, ahol a pénzügyi tranzakciókat neki kell lebonyolítania a játékpénzzel. A vásárláson túl már ebben a korban megismertetheted azzal, hogyan zajlik például a pénz félretétele és kamatozása, úgy, hogy elteszitek a játékpénz egy részét, amely például hetente fog kamatozni, és te mindig teszel hozzá plusz pénzt is.
Kiskamaszok
A kiskamaszok esetében természetesen már valódi pénzzel kell ismerkedni a pénzügyekkel, amelyre az egyik legjobb módszer a zsebpénz. Itthon nagyon sok szülő nem ad heti vagy havi rendszerességgel zsebpénzt a gyermekének, hanem helyette mindig azt vásárolja meg, arra ad pénzt, amit a gyerek kér, amire szüksége van. Pedig ebben az esetben is jó, ha legalább egy minimális összeget kap a szülőtől a csemete, amelyet félre tud tenni, és össze tud gyűjteni egy nagyobb pénzmagot, amelyből meg tud vásárolni magának valamit. Fontos, hogy kövesd vele nyomon a pénzügyeit, hogy mennyire gyarapodott a félretett összeg, mennyi van még hátra a célig, hogy azt is megtanulja, hogy folyamatosan ellenőrizni kell a saját tartalékokat is. Idősebb korban a nyári diákmunkáért kapott pénz esetében is segítsd, hogy legalább egy részét félre tudja tenni az összegnek, és inspiráld arra, hogy egy nagyobb dolgot akarjon megvásárolni belőle, vagy kifizetni például egy fesztivált, utazást, és ehhez akár megtakarítási tervet is készíts vele, amelyből látszik, meddig kell majd gyűjtögetnie.
