Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
Beállítom a Google-benAz Életmód rovat legjobbjai minden kedden a postaládádban
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
„Ez az étel annyira rossz neked!”
Amikor erkölcsi értéket tulajdonítunk az ételnek, szem elől tévesztjük a sok különböző okot, amiért eszünk - táplálkozás, kultúra, ünneplés, kényelem, íz, élvezet… - és azt a sok csodálatos dolgot, amit az étel ad nekünk, még akkor is, ha nem felel meg az „egészséges” társadalmi definíciójának, amit egyébként is gyakran pontatlanul fogalmaznak meg. Ha egy ételt rosszként bélyegzünk meg, azt üzenjük a gyerekeknek, hogy az élelmiszerek eredendően jók és rosszak, ami az első lépés lehet ahhoz, hogy ők maguk is jól vagy rosszul érezzék magukat egy adott étel elfogyasztása miatt.
„Nem szabad ilyet enned, mert meghízol, ha nagy leszel!”
Amikor jelezzük a gyerekeknek, hogy figyelünk a testükre, különösen azzal összefüggésben, hogy mit esznek, az azt az üzenetet közvetíti, hogy nagyobb testben élni helytelen, hogy az étel és az étellel kapcsolatos döntéseink az okai annak, ha elhízunk, és hogy a súlygyarapodás rossz és mindenképpen kerülendő. Ez viszont sok gyermek esetében evészavarhoz is vezethet, félni kezdenek a súlygyarapodástól, szégyellik magukat miatta, vagy tudatosan elkezdenek kerülni tápláló ételeket is, hogy egyáltalán ne hízzanak. Ezt elkerülendő jobb, ha inkább egyáltalán nem kommentálod negatívan sem az ő, sem más súlyát.
Olvass még a témában
„Sokkolt, amikor a lányom azt mondta, nem volt boldog gyerekkora” – szülőként akkor is meg kell hallgatnod, ha te másként emlékszel
Csak évek után vallotta be a vőlegényem, hogy a tájszólásom miatt majdnem nem hívott el randira
3 szabály, amit lefektettünk, mielőtt a gyerek megkapta az első háziállatát
Ezt hozza 2026. szeptember 9. a numerológia szerint: új kezdetek
„Mindent meg kell enned a tányérról, mielőtt felállsz az asztaltól!”
A gyerekek természetüknél fogva intuitív evőknek születnek. Általában elég jól hallják az éhségre, jóllakottságra és kényelemre utaló testi jelzéseiket. Így, ha arra késztetjük a gyerekeket, hogy a tányérjukon lévő összes ételt megegyék annak ellenére, hogy jóllaktak, azt üzenhetjük nekik, hogy figyelmen kívül kell hagyniuk az éhségre és a jóllakottságra utaló jeleiket, és ez gyengíti a testükkel való kapcsolatukat. Sőt olyan érzések is előjöhetnek, mint az ételpazarlás miatti bűntudat, vagy a teltségérzet és a túlevés miatti bűntudat, amit aztán ha valahogy - például túlzott testmozgással - kompenzálni akarnak, általában csak még rosszabb dolgokhoz vezet.
A cikk folytatódik, lapozz!
