A kor csak egy szám. Igaz ez akkor is, amikor szívesebben mennénk vissza az időben, mint előre és akkor is, amikor bölcsebbnek gondolnánk magunkat a kelleténél. Attól még, hogy betöltöttük a sokadik X-et, nem feltétlen leszünk érzelmileg is érett felnőttek.
Parentifikált szerepkörök
A parentifikáció a családterápiában gyakori jelenség, amikor a gyerek szülői feladatot lát el gyerekként. Teszi mindezt tudattalanul, az ő korához és képességeihez mérten. Ez leginkább akkor fordulhat elő, ha a szülő képtelen ellátni saját feladatkörét és a gyerekre hárul a felnőtt szerep. Létezik fizikai és érzelmi parentifikáció. Előbbi esetében fizikai szükségleteket lát el már túl korán úgy, mint a takarítás, kisebb testvér, vagy akár a szülő gondozása. Érzelmi parentifikáció esetében pedig érzelmi támaszt nyújt a szülőnek.
Válás esetén gyakori, hogy az egyik szülő behúzva maga mellé a gyereket, a másik szülőt besározva próbál jó színben feltűnni. Ennek a folyamatnak pedig a legnagyobb veszélye, hogy a parentifikált emberek többsége sokkal később válhat önálló, érzelmileg is érett felnőtté, mivel mindig a szülő társa volt és nem a saját korának megfelelően növekedett. Árulkodó jelek lehetnek, ha valaki már túlzó módon kiszolgálja a szüleit, megfeledkezve saját életéről.
Válás esetén gyakori, hogy az egyik szülő behúzva maga mellé a gyereket, a másik szülőt besározva próbál jó színben feltűnni. Ennek a folyamatnak pedig a legnagyobb veszélye, hogy a parentifikált emberek többsége sokkal később válhat önálló, érzelmileg is érett felnőtté, mivel mindig a szülő társa volt és nem a saját korának megfelelően növekedett. Árulkodó jelek lehetnek, ha valaki már túlzó módon kiszolgálja a szüleit, megfeledkezve saját életéről.